Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

VII. Települési vizsgálatok

Az anyanyelvileg színmagyar Deresk, Gice, Páskaháza etnikai és felekezeti összetételét nem a vegyes házasságokban, hanem a cigányság hovatartozásában kell keresni, ugyanis - mint a fenti kuntapolcai idézetben olvasható - a cigányság azt a vallást követi, amelyik őt körülveszi. A református Páskaházán és Gicén reformátusok (bár Gicén a legújabb cigány betelepülők római katolikusok), Deresken pedig római katolikusok. Gicén és Páskaházán a magyar anyanyelv ellenére a cigányok jórészt szlováknak, a római katolikus Deresken pedig magyarnak vallják magukat. Az etnikai identitás és a felekezeti hovatartozás összefüggése nehezen fogható meg. Több szálon (pl. néprajz, szociológia, közigazgatás),252 több irányból igyekszik a szakirodalom ezt a kérdést megragadni. Az írások a jól körülhatárolható, történelmi nemzetiségek identitása és felekezeti hovatartozása közötti összefüggést elemzik. Ám annak a kérdése, hogy a cigányság (mint csupán jogi értelmű nemzeti kisebbség) nemzetiségi statisztikai magatartása milyen kapcsolatban van (ha van) az éppen aktuális felekezeti hovatartozásával, még nyitott.

Napjaink községi etnikai térszerkezeteinek kialakulása

A települési etnikai térszerkezetek a minősítéssel felvett nemzetiségi megoszlások alapján készültek. Mivel a települések nemzetiségi térszerkezeteiről a korábbi időkben nem készült felmérés, a jelen etnikai térstruktúrák kialakulásának folyamatát csak a helységek emlékezete alapján lehet nyomon követni. Az emlékek alapján két nagy nemzetiségi térszerkezeti típusba sorolható a kilenc község (25., 26., 27., 28. térkép):

I. Szegregált etnikai települési szerkezet:

a) ma is élő szegregáció:

cigány => <= (szlovák-magyar): Gice, Deresk, Páskaháza

b) felbomlott szegregáció:

cigány => <= (szlovák-magyar): Gömörliget, Kuntapolca szlovák => <= magyar: Szkáros

II. Vegyes etnikai települési szerkezet: Alsófalu, Felfalu, Visnyó.

252 Néprajzi: Bartha 1987b, 238-247; szociológiai: Szretykó 1992, 116-130; közigazgatási: egyház-közigazgatási oldalról a magyar reformátusok 1920 utáni etnikai identitásának gyengülése, és ennek következtében a vegyes házasságok elszaporodása a gömöri református kerület állandó közigazgatási átszervezésével is kapcsolatba hozható. Az első világháború után a gömöri reformátusok a losonci, majd a második világháborút követően a rimaszombati kerülethez tartoztak. Ám 1975-ben egy újabb átszervezéssel Komárom lett a szlovákiai reformátusok kerületi központja. A gömöri római katolikusok azonban 1776, a rozsnyói püspökség megalakítása óta ugyanazon egyházkerületi és esperesi határok között élnek. - Csorba 1993, 121. Bár a közigazgatási átszervezések hatása a mindennapi életben nehezen követhető nyomon, a legidősebb magyar reformátusok négy váltást éltek át, és nem is látják át pontosan a váltásokat és ezek értelmét.

160