Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
VII. Települési vizsgálatok
Napjaink valós (tapasztalt) nemzetiségi viszonyai Az etnikai hovatartozás adatfelvétele rákérdezéses módszerrel 1994-1996 között történt. Az eredmények tehát a lakossági ítélkezést, vélekedést tükrözik. A módszer árnyalt leírását a Körösszakálon végzett kutatások kapcsán már megtettem (Keményfi 1994a, 101-105). A felmérés egyrészt tehát hasonló az 1980-as hazai ún. társadalmi minősítés módszeréhez, amelynek az volt a lényege, hogy helyi ismeretekre támaszkodva a rurális térségek településeit jól ismerő személyek állapították meg az egy lakásban lakó személyek együttesének nemzetiségi hovatartozását.238 Az így kapott információkkal csupán kiegészítették az önként vállalt nemzetiségi és anyanyelvi adatokat. Ám ennek a felvételezési metódusnak az a kérdése, hogy mi alapján minősítenek személyeket, családokat a településen velük együtt élő más személyek. A tereptapasztalatok azt mutatják, hogy a magyarság és a szlovákság minősítésénél mind a tíz településen a legdominánsabb szerepet az anyanyelv játszotta, azaz az anyanyelve alapján soroltak be valakit valamelyik etnikumba. A második ítélkezési pont a nemzetiségi ismeret volt, amely a leszármazáson, a családi kapcsolatokon nyugodott. Ez azt jelenti, hogy az adott személy bár mindkét felmenője magyar, és a magyart tanulta anyanyelvként, de ő maga már inkább a szlovák nyelvet beszéli. Ilyen esetben már szlováknak, elveszőfélben, kutatói terminussal: a nyelvhasználati asszimiláció (Hoóz 1975, 28) útján lévőnek minősítettek valakit. Ugyanilyen megfontolások alapján azonban volt olyan is, akit fordítottan, éppen a magyar felmenők miatt még magyarnak vettek fel (Hoóz 1975, 26-30). A legnagyobb probléma a vegyes házasságokból származó utódok megítélésénél volt.239 Hoóz István a baranyai nemzetiségi vizsgálataiban árnyalt vegyes házassági kategóriákat (4 csoportot) állított fel az asszimiláció előrehaladási fokainak megfelelően, és ebbe a már előre megadott keretbe igyekezett a vegyes családokat besorolni (Hoóz 1975, 31). Ezzel a módszerrel ellentétben e tíz település vegyes házasságai kapcsán nem szabtam semmiféle külső, kutatói korlátot, irányított kategóriát a vegyes kapcsolatokból származó utódok nemzetiségi besorolásánál, mivel egyrészt szigorúan a közösségi vélekedésekre voltam kíváncsi, másrészt a baranyai vizsgálatokkal ellentétben a vegyes etnikumú családokat nem teljességükben, hanem egyénekre lebontva minősíttettem. A cigányság mint etnikum és a nemzetiségi törvény óta jogi értelemben is különálló nemzetiség meghatározásánál a cigány az, akiket a nem cigány környezet - különböző ismérvek alapján - cigánynak tart minősítési elvet alkal238 A módszer alkalmazhatóságát behatárolja a település nagysága. Az 1980-as összeírásban csupán a 3000 főnél kisebb helységekben találunk ilyen jellegű kiegészítő információkat. - 1990. évi népszám... 1991, 9. 239 A vegyes házasságok utódjai nemzetiségi megoszlásának kérdésköréről és a bevallási motivációkról: Mimics 1994, 117-127. Részletes statisztikai elemzés a vegyes házasságokról vő.: Varga 1996, 82-94. 152
