Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

VII. Települési vizsgálatok

Két településről, Dereskről és Felfaluról a magyarok ötödét deportálták, ami jelentősen módosította az etnikai arányokat. A vegyes településeken a reszlo­­vakizáltak aránya azonban jelentősen felülmúlta a deportáltakét. A reszlovakizá­­lás megítélése ezeken a vegyes településeken sokkal enyhébb, mint a színma­gyar községekben (pl. Deresken). A község olyan 30-40% reszlovakizált. Mindenkinek ez a magánügye, hogy reszlovakizált e vagy sem. Erőltetett asszimiláció nem volt. Volt, aki azért reszlovakizált, mert kicsi gyermeke volt, és megijedt, hogy kitelepítik, ha nem reszlovakizál.233 A reszlovakizáció folyamatának azonban van egy hosszú távú nemzetiségi sta­tisztikai módosító szerepe: bár az elkövetkező évtizedek népszámlálásaiban sokan statisztikailag visszatértek a magyarságukhoz, ennek ellenére a reszlo­vakizáció azt eredményezte, hogy helyi vizsgálatok nélkül, csupán a hivatalos adatsorokra támaszkodva nem lehet a tényleges települési nemzetiségi ará­nyokat megállapítani. Bár ez főként a városokra igaz, a következő táblázatban szereplő adatokat a multietnikus községekben is csupán pontosabb etnikai becslésként lehet felfogni, és nem mint a tényleges nemzetiségi viszonyokat tükröző számsorokat. Ezt támasztják alá az alább bemutatandó helyi vizsgálatok is. 1948-tól 1991-ig Az utóbbi évtizedek nemzetiségi változásait több szálon kell elemezni, mert összetett folyamatok eredményeként alakultak ki a mai községi etnikai viszonyok (42. táblázat). 233 Kuntapolcai gyűjtés. 146

Next

/
Thumbnails
Contents