Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
VII. Települési vizsgálatok
valós etnikai arányokra a beszélt nyelv alapján mégis következtetni lehet. Kuntapolcaés Mikolcsány az 1941-es nemzetiségi és anyanyelvi adatok alapján szfnmagyar község volt. Ennek ellenére az előbbi faluban 114 fő, az utóbbban 45 fő beszélte a szlovák nyelvet is (1941. évi népsz... 1990, 354). Szkároson a magyarok számának emelkedését az 1930-ban egyéb nemzetiségű cigányság (51 fő) magyarok közötti statisztikai felszívódása növelte, miközben a szlovákok száma változatlan maradt. 23. ábra. A magyarok arányának változása (1938-1941). Zmeny podielu obyvateľov maďarskej národnosti (1938-1941). Die Veränderung des Prozentteils der Ungarn (1938-1941) Ettől eltérő jelenséggel találkozunk a Turóc nyugati ágának két községében. Alsófalu és Felfalu 1930-as magyar aránya sem az anyanyelv, sem a nemzetiség alapján nem nőtt, hanem visszaesett. Sőt! Felfalď26 már az 1938-as összeírás szerint is átesett a nyelvhatár északi oldalára. Ez az 1930-at követő szlovák beköltözésnek köszönhető (de még nem vegyes házasságok révén), akik a stagnáló magyarság száma mellett egyben a községek lakosságszámát is emelték, és változtatták ezzel ezeket a községeket 50-50%-os statisztikai értelemben is néphatárfalvakká, és vállalták a szlovákságukat a magyar népösszeírásokban is (23. ábra). A Turóc keleti völgyében fekvő Deresk nemzetiségi és anyanyelvi adatai közötti eltérés (8%) a magyar anyanyelvűek közül kiváló cigányokra vezethető vissza. A második világháborúban mind a megyének, mind ezeknek a településeknek az etnikai arculatát is megváltoztatta a zsidók elhurcolása. A tíz település zsidósága az 1941-es népszámláláson magyar anyanyelvűnek és nemzetiségűnek vallotta magát, de értette és használta a szlovák és általában a német nyelvet is (40. táblázat). 1944. június végén deportálták a falvak gazdasági életét irányító zsidó családokat. Deresken, Páskaházán és Szkároson kocsmárosként és szatócsként tevékenykedtek.226 227 226 Bár az 1930-as csehszlovák népszámlálás még magyar többséget jelölt, de éppen a fele-fele szlovák-magyar arány miatt bizonytalan volt az állam hovatartozása is. A határmegállapító bizottság csatolta később Magyarországhoz. 227 Faggyas 1990, II. 162 és dereski, kuntapolcai gyűjtés. 144
