Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
VII. Települési vizsgálatok
ténylegesen két etnikum él, vagy csupán a külső körülmények miatt elsajátított második nyelv kapcsán kialakult kétnyelvűségről van-e szó. Ennek a korabeli megközelítésnek az eredményeként az első megyei fejezetben bemutatott és a rurális térség esetében nagy vonalakban napjainkig stabilizálódott XVIII. századi etnikai határ mentén'fekvő fenti tíz falu kulturális alkatáról tudunk meg információkat, amelyek egyben magának az etnikai határnak a jellegéről, természetéről adnak képet. Ennek következtében az egyszerű választóvonal hosszú évszázadokra visszatekintve is árnyalt, kulturálisan vegyes sávvá válik. 1920-tól 1948-ig 1919-1920-ban a települések történetében óriási fordulat zajlott le. A magyar-cseh hatalomváltással, a cseh megszállással, az új államhatár meghúzásával elszakadtak az addig összefüggő magyar területektől. A falvak magyar lakói egyrészt jogilag nemzeti kisebbségi sorba kerültek, másrészt a községek statisztikai magyar etnikai egyveretűsége fokozatosan megszűnt. Jórészt statisztikai okai vannak az első tíz csehszlovákiai év nemzetiségi változásának, ugyanis a csehszlovák népszámlálások a nemzetiségre és nem az anyanyelvre kérdeztek rá. Az anyanyelvi felvételezés általában nagyobb arányt mutat, mint a nemzetiségi. A nemzetiségi adatfelvétel viszont lehetőséget ad a cigányság kimutatására. A cigányságnak a tíz település közül az 1930-as csehszlovák népszámlálás adatai alapján komolyabb nemzetiségi szerkezetmódosító szerepe Gicén, Kuntapolcán, Páskaházán és Szkároson volt.217 Gicén például 1930-ban az egyéb nemzetiségűek közül 84 volt cigány. Ám nem jelenti egyben azt is ez a nemzetiségi kiválás, hogy nem magyar anyanyelvűek voltak a faluban élő cigányok. A terepgyújtés azt mutatja, hogy a szlovák nyelvű északi cigányság ezekben a községekben csupán a második világháborút követően jelent meg. A két világháború közötti korszakban még magyar anyanyelvű, a cigányt is beszélő cigány lakossága volt Gicének,218 A csehszlovák nemzetiségi összeírásban a zsidóság külön rubrikában való felvételezése (itt az egyébben) 1930-ban Mikolcsányon (6 fő), Gömörnánáson (5 fő), Szkároson (9 fő), Páskaházán (8 fő) és Kuntapolcán (5 fő) módosította a magyarok arányát (38. táblázat). 217 218 140 A népszámlálás a másik hat település kapcsán is jelzi, hogy az egyéb kategóriába soroltak nagy része cigány. Gicei gyűjtés.
