Keményfi Róbert: A gömöri etnikai térmozaik. A történeti Gömör és Kis-Hont vármegye etnikai térszerkezetének változása - különös tekintettel a szlovák-magyar etnikai határ futására - Interethnica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
VII. Települési vizsgálatok
34. táblázat A népesség számának és etnikai jellegének alakulása (1858-1873) Zmeny počtu a etnického charakteru obyvateľstva (1858-1873) Die Veränderung der Zahl und des ethnischen Charakters der Einwohnerschaft in den hervorgehobenen Siedlungen (1858-1873) község 1858 1864 1873 jelleg összesen jelleg összesen jelleg Felfalu szláv 180-magyar Gice magyar 650 szláv 483 magy.-szl. Mikolcsány magy- szí.360 magy.-szl.190 magy.-szl. Nasztrai magy.-szl.325 magy.-szl.220 magy.-szl. Visnyó magy - szí.270 magy.-szl. A táblázatban szereplő öt falu etnikai kevertségét, bizonytalan nemzetiségi megoszlását megerősíti az 1862-ben a falusi jegyzők nyelvismeretéről készített kimutatás is. E szerint: Felfalu: 1862-ben a magyar és a szlovák a divatozó nyelv. Gice: Az úrbéri bevallást magyar nyelven tette meg, a Lex. locorum... szlávnak tünteti fel, de az 1862-es kimutatás szerint ismét magyar nyelvű a község. Mikolcsány: az 1862-ben a magyar a divatozó nyelv, de bírják a szlovákot is. Nasztraj: Az úrbéri bevallást magyarul teszi meg, de a lexikon szlávnak tünteti fel. 1862-ben a faluban divatozó nyelvnek a magyart tünteti fel. Visnyó: Bár szlovákul teszi meg az úrbéri bevallásokat, de 1862-ben már a divatozó nyelv a magyar a faluban (lia 1944. 1946). A további öt község (Alsófalu, Deresk, Kuntapolca, Páskaháza, Szkáros) megítélésében minden fent bemutatott forrás egyezik, azaz a magyart tüntetik fel az uralkodó nemzetiségnek. A különböző forrásokban megadott települési népességszámok az 1836-1880 közötti időszakban többségében csökkentek. Nasztraj és Visnyó mutatott 1880-ban a korábbiakhoz képest jelentősebb népességszámvisszaesést, Gice pedig visszaesést, majd ismét növekedést. Ezt az eltérést nem a népesség elvándorlásával, hanem egyrészt a különböző adatforrások XIX. századi kaotikus használatával, keresztbe hivatkozásával211 és a megyén a század közepén több ütemben végigsöprő kolerajárvány pusztításával lehet magyarázni.212 211 Pl. Hornyánsky (1858) a népességszámokat Palugyai országleírásából (1852-1855) és Fényes szótárából (1851) vette át - Hornyánsky 1858. Vorrede. 212 A járványokról: Hunfalvy 1967, 164-167. Vorrede. 135
