Sopoliga, Miroslav: Ukjrajinci na Slovensku. Etnokultúrne tradície z aspektu osídlenia, ľudovej architektúry a bývania - Interethnica 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
Ukránok Szlovákiában Etnokulturális hagyományok a településtörténet, népi építészet és lakáskultúra szemszögéből (Összefoglalás)
Kárpátalján is. Az eltérések csupán elenyészők. Az átlós elv alkalmazása a szoba egyik részének a tűzhelyhez és az asztalhoz, esetleg a szent sarokhoz viszonyítva alapvető strukturális megoldásnak számít egy sor más európai ország népi építészetében is (Észak-Európa, a délnémet területek, Ausztria, Svájc, Csehország, Szlovákiá, Lengyelország, Magyarország, Románia). A legnagyobb mértékben és legjellemzőbb formában azonban a kelet-európai területeken fordul elő. A vizsgált terület népi építészetének csúcsát a fatemplomok jelentik, amelyeket világviszonylatban is a népi kultúra gyöngyszemeiként tartanak számon. Kétségtelen, hogy ebben az esetben elsősorban a keleti szláv, pontosabban a keleti keresztény kultúra megnyilvánulásával van dolgunk. Ezt megerősítik a szlovák, cseh, lengyel és más szakemberek is, akik a típus-meghatározás keretében, vagy más összefüggésekben a fatemplomokat (’cerkvľ) mint keleti, kelet-bizánci, pravoszláv, görög katolikus, kárpátorosz, lemk, ruszin, ruszinukrán, vagy ukránként stb. jelölik. A fatemplomok legjelentősebb és mindenekelőtt legszükségesebb részét az ikonosztáz jelenti. E szakrális építmény képzőművészeti és funkcióbeli magja az ukrán és egyben keleti hatás kézzel fogható dokumentuma. A holicsi, az Ukrajna kárpátaljai területein, valamint a Kelet-Szlovákiában található ikonosztázok közeli rokonságot mutatnak az ilyen jellegű bizánci és a balkáni emlékekkel. A kutatott területen található legrégibb ikonosztázok, valamint azok részletei a 16. századból maradtak ránk. Összefoglalva, az általunk vizsgált területet a népi építészet jellemzői alapján három fő zónába osztható: 1. Keleti zóna - a bojk-lemk kultúra ezen területe az ukrán határtól Medzilaborceig és Krásny Brodig, valamint délen egészen Stropkovig terjed. 2. A lemk kultúra központi területe, amely a mostani Bártfai járás nyugati határáig terjed. 3. A lemk kultúra nyugati területe, amely a mostani Bártfai és az Ólublói járás (egészen Oturnyáig) legnyugatibb vidékeit foglalja magába. Hangsúlyozni kell, hogy az egyes övezetek közt nincsenek éles határok, mivel néhány vidéken a kultúra különböző elemei kölcsönösen átfedik egymást. (L. Juhász Ilona fordítása) 170
