Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
3. Települések szerinti áttekintés
1938-ban 356 római katolikus, 5 görög katolikus és 91 református lakója volt Újfalunak, akik mindannyian magyarok voltak (Csíkvári 1939, 212). Zsidók ekkor nem éltek a faluban, a korábban itt élők már kihaltak (az ő sírjaik a várhegyoldalban voltak). 1940 körül ismét költözött ide egy zsidó család, őket a zsidótörvény értelmében elhurcolták. Az egyik lány túlélte a háborút, de nem tért vissza a faluba. 1945. február 15-én az oroszok gyakorlatilag az összes otthon tartózkodó, 22 férfit összegyűjtötték a faluból. A legidősebb 48 éves volt, a legfiatalabb alig múlt 18 éves, mindannyian magyarok voltak. Háromnapos újjáépítési munkára toborozták őket, ehelyett több éves oroszországi kényszermunka lett belőle. Sokan közülük soha nem tértek vissza. Van, akinek az újfalusi temetőben csak sírköve jelzi: meghalt a Kaukázusban... A magyarországi és csehországi kitelepítések Újfalu lakosságát nem sújtották, bár többen, kb. nyolc család kapott úgynevezett fehér levelet, ám mire kitelepítésükre sor került volna, az akciót beszüntették. Mint a fentiekből is kiderül, Újfalu magyar település, egyedül a Lexicon Locorum adata szerint lakták németek is (Lexicon Locorum 1920, 271). Német családnevekre elvétve a római katolikus anyakönyvekben is bukkanunk, például Spak, Pitterberger, Heger79 80. Ezenkívül néhány dűlőnév és a környéken ismert újfalusi svábok kifejezés őrzi az egykori németek emlékét (Bodnár 1984, 7-8), akik minden bizonnyal beolvadtak az 1720-as évek után betelepült magyarságba. Az egyházi iratok, valamint a cigányösszeírások igazolják, hogy Újfaluban - a környező települések többségéhez hasonlóan - a 18-19. század folyamán éltek cigányok. Egy 1768-ból származó összeírás szerint Újfaluban egy cigány család él: Franciscus Orgován - miserabilis senex decrepitus nihil habens et misericerdia dignus (sajnálatra méltó, vagyontalan öregember)30. Valószínűleg ugyanarról a Franciscus Orgovánról van szó, aki a másik összeírásban tornaiként szerepel. Ez a család Zsarnóról költözhetett Tornára (Zsarnón is éltek ez idő tájt Orgoványok), majd rövidesen Újfaluba. Ugyanis az 1773. évi cigányösszeírás szerint Francisci Zsarnai özvegye és 2 fia él Újfaluban. Az Orgován-Orgovány név 1790-1809 között többször szerepel az újfalusi római katolikus születési és halotti anyakönyvi bejegyzések között. Ezt követően Orgoványokkal Vendigiben találkozunk, Újfaluban pedig megjelennek a Kuru és Varga nevű cigány családok81. 79 1790. január 24-én lépett egymással házasságra Joannes Bodnár és Catharina Héger. 1792. június 10-én kötött házasságot Joannes Spak és Maria Pitterberger. Vö. Torna-újfalu rom. kát. házassági anyakönyve. Kassai járási levéltár. 80 Cigányösszeírás 1768. Kassai járási levéltár TŽ 1757-1848 jelzetű doboz. 81 Nagy Mihály újfalusi bíró 1854. február 26-i jelentése szerint a következők: Kuru Gáspár, nője, 2 gyermeke - conventios kovács, útlevél nélküli, nem utazik Kuru Sámuel és nője - kovácsságot űz, most katona Varga András, nője, 3 gyermeke - éjjeli őr, nem utazik Cigányösszeírások 1854. Kassai járási levéltár TŽ 1757-1848 jelzetű doboz. A fentiekben katonaként említett Kuru Sámuel egyébként református volt, s 1850-ben Latzkó Theres nevű katolikus cigánylánnyal kötött házasságot, s ezáltal nevük szerepel a vegyes házasságban élők névsorán (lásd az újfalusi római katolikus egyházi irattárban). Házasságukból 1854-ben Barbara, 1856-ban Samuel nevű gyermekek születtek. 96
