Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
3. Települések szerinti áttekintés
lélek volt református vallásé. Az itt szolgáló református lelkészek névsora 1587- től ismert. Ez időtől kezdve egyre-másra hallunk kisebb-nagyobb vallási villongásokról egészen az 1780-as évekig, II. József Türelmi Rendeletének megjelenéséig. Az ellenreformáció legismertebb személyisége Herkó páter volt, akiről tudjuk, hogy előbb szendrői barát volt, majd székhelyét Tornára tette át, s onnét gyakran ellátogatott Szepsibe is. Emlékét egy relief őrzi, amely eredetileg egy házfalon volt (Neupauer 1931-32), napjainkban a katolikus templom folyosójának falán látható (Bodnár 1993c, 10). 1772-ben a szepsi reformátusok megkapták az engedélyt, hogy a temetőben levő fatemplomuk helyett kőtemplomot építsenek. 1773-ban meg is történt az alapkőletétel, s elkezdődött az építkezés. 1783-84-ben a meglévő templomhoz tornyot és kőfalat is építettek. A fentiek ismeretében nem csodálkozunk, hogy a Lexicon Locorum szerint Szepsi mezőváros azon kevés települések közé tartozott, amelyek az idő tájt két - nevezetesen római katolikus és református - parókiával bírtak (Lexicon Locorum 1920, 6). 1794-ben aztán sajnos mindkét templom leégett, s ebben a tűzvészben pusztult el többek között a katolikus egyház gazdag levéltára mellett Bydeskuty János akkori plébános 5000 kötetet számláló könyvtára is (Neupauer 1931-32, 135-136). A római katolikusok és reformátusok mellett kevés számú görög katolikus lakosság is élt a városban ez idő tájt. Erről egy 1806. évi egyházmegyei összeírás tanúskodik, mely szerint Szepsiben 8 görög katolikust számláltak (Udvari 1990, 89). Fényes Elek geográfiai szótára szerint 1082 katolikus, 67 evangélikus, 1232 református, 6 n.e. óhitű és 22 zsidó lakos élt a városban (Fényes 1851, IV: 124). Flogy a zsidók mikor jelentek meg a városban, azt pontosan nem tudjuk. Azt viszont igen, hogy az izraelita rabinátus 1850-ben vetette meg lábát a városban, ekkor tette át székhelyét a szomszédos Bodoló községből Szepsibe. Rabbijuk ekkor Goldstein Saul volt (Neupauer 1931-32, 165). 1890- ben Szepsi lakosainak száma 1765 volt, ebből 1120 római katolikus, 526 református, 94 izraelita, a többi egyéb felekezetű (Borovszky-Sziklay 1896, 350). 1938-ban 1471 római katolikus, 75 görög katolikus, 429 református, 29 evangélikus, 1 görögkeleti, 211 izraelita és 1 egyéb felekezetű lakosa volt a városnak (Csíkvári 1939, 208). A legutóbbi, 1991. évi népszámláláskor Szepsi 8802 lakosából 5025-en vallották magukat római katolikusnak, 209-en görög katolikusnak, 628 volt a reformátusok, 192 az evangélikusok, 20 a pravoszlávok száma, s 61 egyéb felekezetűt számláltak. 877-en vallották magukról, hogy nem tartoznak egyetlen felekezethez sem, 1782 esetben pedig hovatartozásuk nem volt megállapítható. Ezeknél az adatoknál figyelembe kell venni, hogy a kb. 500 fős és zömében római katolikus bodolóiak is benne foglaltatnak. Mint a fentiekből kitűnik, a 18. század végéig csak római katolikusok és reformátusok éltek Szepsiben. A 19. század elején találkozunk görög katolikusokkal, majd ezt követően zsidókkal. A 19. század vége felé jelenhettek meg az evangélikusok, az 1890. évi adatokban szereplő 25 fő egyéb felekezetűek között minden bizonnyal már ott találjuk őket. Ez azért is valószínű, mert - mint a képviselőtestületi ülések jegyzőkönyvében olvasható - 1914-ben a szepsi evan79
