Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

3. Települések szerinti áttekintés

reskedéssel foglalkoztak, kis üzletük és kocsmájuk volt. A háború után a családból senki nem tért vissza. Korábban is éltek zsidók a faluban, ennek emlékét őrzi a temetőben napjainkban is megtalálható néhány zsidó sírjel.

Pédert az 1773. évi helységnévtár magyar faluként említi (Lexikon Locorum 1920, 6). A falu 18. századi újratelepítésekor néhány görög katolikus telepes is érkezett, akik magyar anyanyelvűek lehettek, mert prédikációs nyelvük a magyar volt, annak ellenére, hogy a ruszin nyelvű kányi anyaegyházhoz tartoztak (Udvari 1990, 87). Fényes Elek szerint Péder magyar-német falu (Fényes 1851, III: 214), ami arra enged következtetni, hogy a 18-19. század fordulóján német telepesek is érkeztek ide, akik aztán elmagyarosodtak, mert a 19. század végén már csak 443 magyar lakosról tudunk a faluban (Borovszky-Sziklay 1896, 305). Az 1930-as évek végén a 420 lakos 1 fő kivételével mind magyar (Csíkvári 1939, 201). Az 1991. évi népszámláláskor a 363 lakosból 339 vallotta magát magyarnak, 22 szlováknak, 2 pedig cseh nemzetiségűnek. Egy két évvel későbbi felmérés szerint a 335 lakosból 320 magyar, 9 szlovák, 4 cigány, 1 cseh, 1 pedig lengyel nemzetiségű (Popierová 1994). Bizonyos dokumentumokból51 és a jánoki római katolikus anyakönyvekből - amelyekben a péderi katolikusok anyakönyvezése is folyik - tudjuk, hogy cigányok már a 18-19. század folyamán is éltek Péderben52. Ám az itt említett családok vagy elköltöztek, vagy kihaltak, mert a ma élők emlékezete szerint sose voltak itt azelőtt cigányok, csak a JRD53 hozta be őket. Lakott itt vagy három család, de már elmentek, nincsenek. Bár hozzáteszik, hogy három magyar-cigány vegyes házasság van a faluban, de ezeket nem is tekintik cigányoknak, mert rendesek.

A 19-20. század fordulójának amerikai kivándorlási hulláma Pédert sem hagyta érintetlenül. A többség néhány év elteltével visszajött, de olyanok is vannak, akik végleg kinnmaradtak. Mint már fentebb szó esett róla, 1944-ben Péderből is deportálták a zsidókat. Néhány hónappal később, 1945 februárjában a munkaképes férfi lakosság egy részének összegyűjtésére és elszállítására is sor került a Vörös Hadsereg által. Oroszországi kényszermunkára 14 férfit vittek, többségük aztán idővel visszatért, ketten odavesztek. A magyarországi kitelepítésnek csak a szele csapta meg Pédert, úgynevezett fehér levelet kap-51 1786. május 8-án nemes Körtvélyesi Nehéz Mária, Lükő Jánosnak hites társa beadvánnyal fordult a Tekintetes Nemes Vármegyéhez, hogy péderi birtokáról a távollétében cigányok által odaépített ház elbontásához az engedélyt megszerezze. Lásd: Kassai járási levéltár TŽ 1757-1848 jelzetű doboz.

52 Pl. 1837. július 8-án Ruszó József és Berki Erzsébet új magyaroknak László és Erzsébet nevű ikreik születtek. 1838. november 27-én Papa Maris cigánynak Károly nevű gyermeke született, aki 1840. március 2-án meghalt. 1838. december 6-án meghalt a 1/2 éves Juliana, Papa Maris more gyermeke stb. Lásd: Kassai járási Levéltár, Jánoki Szent Egyház Anyakönyve.

53 JRD (jéerdé) = Jednotné roľnícke družstvo, magyarul Egységes Földműves Szövetkezet köznyelvi rövidítése.

67