Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
3. Települések szerinti áttekintés
374 cigánynak, 80 magyarnak, 21 csehnek, 5 ukránnak, 2-2 lengyelnek és ruszinnak vallotta magát. Egy két évvel későbbi nemzetiségi statisztika szerint a 3948 lakosból 2717 volt a szlovák, 666 német, 443 cigány, 94 magyar, 19 cseh, 2-2 lengyel, ruszin és ukrán, 1-1 pedig morva és bolgár (Popierová 1994). Ezt a képet mutatja a statisztika. És milyen a valóság? Nos, a valóság ennél egyszerűbb és egyúttal bonyolultabb is. A helyiek megítélése szerint a lakosságnak legalább 50%-a mánta40. Néhány gyakori családnév: Anti, Bröstl, Gedeon, Góbi, Schmiedl, Schürger stb. A Ballasch család állítólag egy itt munkát vállaló és aztán letelepedett cigány sarjadéka. Néhány magyar család is letelepedett Mecenzéfen, mint például a Bernât és a Fehér család, akik Lucskáról 1910 tájékán munkára szegődtek ide, s aztán beolvadtak a mánták közé. Jelentős a szlovákok bevándorlása is. Talán ennek is köszönhetően Mecenzéf az utóbbi 50 évben erős szlovákosodásnak indult, de még ma is nyugodtan nevezhető háromnyelvű, vagy akár négynyelvű városnak, ahol az üzletbe betérő mecenzéfit vagy idegent olyan nyelven szolgálják ki, amilyen nyelven megszólal, legyen az mánta, német, szlovák vagy magyar. Az eredeti mecenzéfi családokban általában mániául beszélnek még napjainkban is. Mindenki tud közülük mántául, bár a 30 évnél fiatalabbak már olykor nem beszélik, de érteni többnyire ők is értik a nyelvet. Mecenzéfen évszázadokon keresztül német iskolák voltak, egészen 1890-ig, mígnem gróf Tisza István Magyarország területén bevezette az általános magyar nyelvű oktatást. Ám a német nyelvnek ezután is megkülönböztetett figyelmet szenteltek az iskolai oktatásban41. Miután 1920-ban Mecenzéfet elcsatolták Magyarországtól, ismét német iskola lett a városban, ám emellett rövidesen szlovák iskola is létesült, s az ide beíratott gyerekek a Česká liga anyagi támogatását élvezték. Ám ennek ellenére nagyon kevés gyerek járt szlovák iskolába. Igaz, Hitler hatalomra jutása után ez a kép kissé módosult, mert többen, akik nem szimpatizáltak nagyhatalmi politikájával, igyekeztek szlovák iskolába adni gyermeküket. 1944-ben az iskolaköteles gyerekeknek kb. 85%-a német, 15%-a szlovák iskolába járt. A front áthaladtával (1945. január) megszűnt Mecenzéfen a német iskola. Az 1944-45-ös tanév végén a gyerekek mintegy 90%-át évismétlésre ajánlották, mert a tanítási nyelv ismerete hiányában teljesítményük nem volt értékelhető. 1968-ban úgy tűnt, sikerül legalább részben visszahozni a németet az iskolába, ám ekkor ez meghiúsult. Most apró előrelépést jelent ez ügyben, hogy 1993 őszétől a szülők kérésére van rá lehetőség, 40 Szándékosan mániát és nem németet írok, mert vannak, akik tudatosan nem németnek vallják magukat, mint például a város polgármestere:...K Nemcom nie, ale k Mantákom sa hlásim... [Németnek nem vallom magamat, de mániának igen]. Mivel mánta rovat nem szerepelt a statisztikában, szlováknak vallotta magát inkább, mint németnek. 41 Édesanyám 1885-ben született. Ő ugyan már magyar iskolába járt, de a német nyelv nem volt elhanyagolva. A gyerekek németül is megtanultak írni, olvasni, sőt a latinon kívül a schwabach írást is megtanulták (Adatközlő: Viravecz Gábor, sz. 1912). 60
