Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
3. Települések szerinti áttekintés
miután férjhez mentek és hazajöttek. Általában falubeliekhez mentek, s utána már nem mentek munkára). Ennek ellenére - vagy talán éppen ezért - napjainkra mégis alapvetően megváltozott, kezd a település üdülőfalu jelleget ölteni. Először 1972-ben jegyezte fel a krónikás, hogy az utóbbi években az elhagyott faházakba, melyekből a lakók elköltöztek, városiak - általában kassaiak - jönnek, akik itt töltik a hétvégéket és szabadságaik jelentős részét. A falu jellege kezd megváltozni. Néhány évvel később már 21 hétvégi ház van a faluban, s nagy a kereslet az üres házak iránt. 1984-ben már 36 van belőlük, s számuk évről évre nő. Továbbra is elsősorban kassaiak vásárolnak itt előszeretettel házakat. A falu lakói elfogadják ezt a helyzetet és a jövevényeket is befogadják. Természetesen ők is alkalmazkodnak a falu értékrendjéhez, még templomba is eljárnak. Falucska jellegét tekintve alapvető változásokon megy keresztül, az eredetileg görög katolikus ruszin falu lassan kiöregszik, s a település kezd üdülőfalu jelleget ölteni. Ezen valószínűleg az sem változtat, hogy a legutóbbi évek gazdasági nehézségei következtében néhány család visszaköltözött szülőfalujába, hiszen 1977 óta nincs a faluban iskola, a gyerekek Tornára utaznak autóbusszal. Az óvodát tíz évvel később, 1987-ben szüntették meg, a községi krónika egyik utolsó bejegyzése szerint azért, mert 1987 szeptemberétől már csak hat gyereket írattak be. Mindezeket összegezve talán nem túlzás azt állítani, hogy napjainkban Falucskán a ruszin kultúra utolsó morzsái tűnnek el szemünk láttára előlünk. Hacsava vagy Falucska. Görög katolikus templom. Fotó: Veres András 1994. HÓM Fotótár 36
