Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
1. A Bódva-völgye körülhatárolása
“A Bódva Abaúj-Torna megye második legnagyobb folyója. Szomolnoktól délre, a bodókai erdőben ered. Útja a megyében egy szabálytalan félkör, a mennyiben északkeleti irányát keletire, azután délire, végre nyugatira változtatja. E nyugati irányból majd ismét délnyugatira és déli irányba csap át, majd végre Perkupa környékén hirtelen keletre kanyarodva Borsodba lép, hol hosszú útját megtéve Ecseg felett szakad a Sajóba” - olvashatjuk a folyó rajzolatáról a vármegye-monográfiában (Borovszky-Sziklay 1896, 272). A Bódva forrásától, Stósztól, Stószfürdőtől kiindulva Felső-Bódva-völgyéhez a következő települések tartoznak: Stósz, Mecenzéf a hozzá tartozó Luciabányával, Jászó a hozzá tartozó Pocskajjal és Debrőd a hozzá tartozó Heténnyel, Szepsi, Makranc, Bodoló, az Ida-Kanyapta-Bódva összefolyásánál Jánok, majd továbbhaladva a Bódva mentén Péder, Zsarnó, Újfalu, Horváti, Vendigi. A Bódva jobboldali mellékvizeinek mentén a Somodi-pataknál Somodi, az Áji-pataknál Hacsava vagy más néven Falucska, valamint Áj. A Szádelői-patak vagy Szár-patak völgyében Szádelő és Udvarnoki, az Almás-patak völgyében Jablonca, Körtvélyes és Almás. A Torna-patak mentén Görgő, Méhész, Torna - s ezzel vissza is értünk a Bódvához, ugyanis Torna városka a vele azonos nevű patak és a Bódva torkolatától nem messze fekszik. A Bódva folyását követve Vendigi után átlépjük a mai államhatárt, s ezzel le is zárul Felső-Bődva-völgye, s itt kezdődik az Alsó-Bódva-völgyi terület. A mai Magyarország területén fekszik Ardó (Hídvégardó), ettől délkeletre a Szent Jakab-patak völgyében, Borsod megye határszélén Szenyakab (Tornaszentjakab), ettől nyugatra Becskeháza, Lenke (Bódvalenke), Rákó (Bódvarákó), Szentandrás (Tornaszentandrás), Barakony (Tornabarakony) található. Visszatérve a 27. számú főútra és a Bódva folyásához Nádaska (Tornanádaska), Komjáti, Szilas (Bódvaszilas), Szögliget, Dobódél következnek. Szögligettől északra található az egykori lengyel telephely, Derenk. Ennek közelében, a Ménes-völgyben ered a Ménes-patak, amely a Jósva-patakkal egyesülve ömlik a Bódvába. Ez utóbbinak völgyében Jósvafő, Kápolna (Tornakápolna), Szi'npetri, Szín települések vannak. Szintén a Bódva jobboldali mellékfolyója a Vízvölgyi patak, amely Varbóctól kiindulva Perkupánál ömlik a Bódvába. Perkupát elhagyva már borsodi területen folyik a Bódva, érintve Szalonna, Szendrő, Szendrőlád, Edelény, Boldva településeket. Az előbbi felsorolás alapján meghúzhatok a határok. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egy-egy település ugyanolyan joggal esetleg nem lenne sorolható máshová is. Például Jánokot a csereháti települések közé ugyanúgy sorolhatnánk, mint a Bódva-völgyiekhez. Átmenetek, határesetek természetesen vannak. A kutatás szempontjából mégis fontosnak tartottam az ide sorolható falvakjegyzékének összeállítását. Mindezek után következzék a Bódva-völgye településeinek katasztere, a földrajzi fekvés szerint: 11
