Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

3. Települések szerinti áttekintés

A település 1715-ben kuriális helyjobbágy részében lakatlan. 1732-ben 11 nemes család lakta, de még ugyanebben a században római katolikus jobbágy családokat telepítettek ide, akik a Koós uradalom birtokain dolgoztak (Csíkvári 1939, 214). Az 1773. évi összeírás szerint Zsarnó az egyetlen református parokiális hely Torna vármegye felső járásában. Ugyanezen összeírás a falut magyarszlovák nyelvű településként említi (Lexicon Locorum 1920, 271). Egy 1806. évi egyházi összeírásból tudjuk, hogy Zsarnón az idő tájt a római katolikusok és reformátusok mellett 3 görög katolikus is élt, akiknek a prédikációs nyelve a magyar volt. Ezen összeírás szerint is református pap élt a faluban (Udvari 1990, 87). Fényes Elek szerint Zsarnó magyar falu a Bódva mellett, ahol 365 katolikus, 381 református és 39 zsidó lakos él, s református anyaegyházzal és katolikus filiális egyházzal bír (Fényes 1851, IV: 335). Református temploma 1810- ben, katolikus temploma 1822-ben (Borovszky-Sziklay 1896, 305-306) - más források szerint 1833-ban (VSOS 3: 372) - épült. A 19-20. század fordulóján lakói mind magyarok voltak (Borovszky-Sziklay 1896, 305). Ebben az időben és az ezt követő években néhányan innét is kivándoroltak Amerikába. Voltak akik néhány év után visszajöttek, de többen kinn is maradtak. Valószínűleg ennek következménye, hogy 1880-1930 között 537-ről 499-re csökkent a lakosság száma (VSOS 3: 371). Ezután ismét növekedés volt tapasztalható. A harmincas évek végén 524-en éltek a faluban, akik 3 fő kivételével mind magyarok voltak. Vallásukat tekintve 256 volt a római katolikus, 7 a görög katolikus, 250 a református, 1 az evangélikus, 10 pedig a zsidó lakos (Csíkvári 1939, 214). 1940- ben 585-en éltek a faluban (Seresné 1983, 502; VSOS 3: 371). Napjainkra ez a szám 400 alá csökkent (Popierová 1994).

A második világháború éveiben két zsidó család élt Zsarnón, akiket elhurcoltak. De ezt megelőzően is éltek zsidók a faluban, temetőjük is volt, ma is megvan még, bár nagyon elhanyagolt állapotban. Oroszországba Zsarnóról két férfit deportáltak, mindkettőt 1944 decemberében. A németek fiatal leventéket vittek el, akik 4 év elteltével tértek haza. Csehországi kényszermunkára 3-4 családot vittek, akik gazdaságokban dolgoztak. Két-három év után mindannyian visszajöttek.

Zsarnón az 1991. évi népszámlálási adatok szerint 408 lakos élt, közülük 282 római katolikus, 6 görög katolikus, 110 református, 5 evangélikus vallású, 5 esetben pedig a vallási hovatartozás nem volt megállapítható. A helybeliek szerint hívők, vagyis jehovisták is élnek a faluban, három család, akik eljárnak a szepsi imaházba. A katolikusok száma napjainkban többszörösen meghaladja a reformátusokét. Az emlékezet szerint a reformátusok voltak a jómódúak, a katolikusok többsége Zsarnón a Koós uradalom cselédségéből került ki. 1991- ben 384-en vallották magukat magyarnak, 24-en pedig szlováknak. Az 1993. évi felmérés szerint a 376 lakosból 14 vallotta magát szlováknak, 361 pedig magyarnak. A kimutatásban nem szerepel, de cigányok is élnek a faluban. Ők az utóbbi évtizedekben telepedtek itt le, az állami gazdaságban dolgoztak. Rendesek, a falu befogadta őket, olyannyira, hogy a lányok mind magyarokhoz mentek férjhez. Tiszták, szépen öltözködnek, szép házuk van - mondják róluk.

106