Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
3. Települések szerinti áttekintés
... Tehát az ellenreformáció korában Vendigi elveszítette anyaegyház mivoltát, s a lénkéi (Bódvalenke) anyaegyházhoz csatolták. Oda tartozott egészen 1792-ig, amikor a Hernádbüdön tartott papi konferencián a vendigi és ardai (Hidvégardó) filiák a lénkéi anyaegyháztól elváltak. Ekkor lett Vendigi ismét anyaegyház, ...mivel ott már az Oratorium és a Parokiális ház is készen voir2. Ebből következik, hogy a reformáció tanai itt is korán megjelentek és széles körben elterjedtek, ám az ellenreformáció hatása is jelentősen érvényesült. Egy 1806. évi egyházmegyei összeírásból tudjuk, hogy a református lelkész helyben lakott, de a reformátusok mellett római katolikusok és 12 görög katolikus is élt a faluban. Ez utóbbiak prédikációs nyelve a ruszin volt, s a horváti görög katolikus anyaegyházhoz tartoztak (Udvari 1990, 87). Fényes Elek a következőképpen írta le Vendigit: ...magyar falu, a Bódva mellett, Tornához dél-nyugotra 1/2 órányira: 160 kath., 345 ref. lak. Ref. anyaszentegyház (Fényes 1851, IV: 290). Látjuk tehát, hogy a falu lakosságának nagyobbik fele, több mint kétharmad része református volt. A Borovszky-féle vármegye-monográfiában a felekezeti megoszlás adatai nem szerepelnek, csak azt tudhatjuk meg, hogy a századforduló előtti években 352 magyar lakosa volt (Borovszky-Sziklay 1896, 306). A 20. század harmincas éveinek végén 419-en éltek a faluban, akik 3 kivételével mind magyarok voltak. A felekezeti megoszlást tekintve pedig 245 volt a reformátusok, 164 a római katolikusok, 6 a görög katolikusok, 2 az evangélikusok és 2 az izraeliták száma (Csíkvári 1939, 170). Az 1940. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv 18. pontjának „megjegyzés“ rovatából tudjuk, hogy az állami iskola tanítója volt evangélikus vallású82 83. Izraelitákra a 40-es években nem emlékeznek, valószínűleg rövid ideig éltek csak Vendigiben. Azt viszont többen is állítják, hogy a század elején éltek itt zsidók, temetőjük is volt a faluban, de ma már ez nincs meg84. Az amerikai kivándorlás nagyon elterjedt volt a faluban. A Borovszky-féle vármegye-monográfia is azon települések közé sorolta, ahol 1880-1890 között szembeötlő mértékű volt a lakosság számának apadása (Borovszky-Sziklay 82 Illés Dániel vendigi református prédikátor erre vonatkozó feljegyzései 1792-ből a vendigi református egyház irattárában találhatók. A Sárospataki Egyháztörténeti Gyűjteményben a vendigi református egyház történetére vonatkozó adalékok Benkő Gáspár ev. ref. lelkésztől 1879. évből. Itt mondok köszönetét Pocsai Eszternek, a gyűjtemény vezetőjének munkámhoz nyújtott segítségéért. 83 Kifogásolandó az állami iskola evangélikus vallású tanítója és az egyház közötti viszony. Megkeresendő a tan felügyelőség, hogy a ref. gyermekeknek az istentiszteletre való felvezetése tétessék a tanító kötelességévé. Kérelemmel kell fordulnia V. és K. Minisztériumhoz, hogy az evangélikus férfi tanerő cseréltessék ki reformátussal, ki a kántori teendőket is ellátná. Egyházlátogatási jegyzőkönyv 1940. Vendigi református egyházi irattár. 84 Zsidók a negyvenes években az én emlékezetem szerint nem éltek itt. De korábban voltak. Édesapámék Siegel nevű családot emlegettek. Volt itt zsidótemető is, de már nincs, széthordták a márványt (Adatközlő: Balázs Irén, sz. 1928). 102
