Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)
Dokumentumok
A sajtóközlemények nem szóltak részletesen az egyezmény tartalmáról, csupán azt emelték ki, hogy új közös szervet hoznak létre Pártközi Vezérlő Bizottság néven, és megegyezés született a közös jelölőlista állításáról a legközelebbi nemzetgyűlési választásokon. Maga az egyezmény azonban más fontos kérdésekkel is foglalkozott. Az első pontban kimondják, hogy a Csehszlovák Köztársaságot jogilag elismerik ugyan, de a nemzetközi egyezményekben garantált kisebbségi jogoknak a be nem tartása, csorbítása miatt az együttműködés a kormánnyal kizárt. Minden esetleges tárgyalás a kormánnyal a pártok részéről csak azután folytatható, ha azt az alakítandó pártközi bizottság előzetesen jóváhagyja. A második pont kimondja és elismeri, hogy az OKP nemzetközi párt, szemben a többi párttal, amelyek csak nemzeti jellegűek. Ezért a többi párt részéről a keresztényszocialista párt nemzetközi jellegének támadása a sajtóban tilos. Továbbá elfogadják, hogy a szlovák lakosság körében folytatott agitáció teljesen az OKP hatáskörébe tartozik. A harmadik pont kimondja, hogy semmilyen új párt megalapítására nincs szükség, ilyen csak személyes érdekeket szolgálna, ezért a tagjaik ellen, akik ilyen pártalapításban részt vennének, az aláírók fellépnek. A negyedik pontban továbbra is elkötelezték magukat minden Szlovenszkó autonómiájáért folytatott politikai mozgalom támogatása mellett. Kimondták azt is, hogy az eddig létrehozott Közös Bizottság, annak Vezérlő Bizottsága, és részben a Központi Iroda is politikai jelentőségét elveszíti, és helyüket, szerepüket az új pártközi bizottság veszi át. Figyelemre méltó az a tény is, hogy csupán a két legerősebb párt kötötte ezt az egyezményt, a kisebb pártok, a szepesi németek, a ruszinszkóiak csak később csatlakoztak az egyezményhez. Nyilvánvaló az is, hogy az új pártközi bizottságban többségben voltak a keresztényszocialisták. Ezek a jelenségek arra utalnak, hogy az egyezmény előkészítése során elsősorban Lelley Jenőnek a pártok függetlenségét megőrizni kívánó akarata érvényesült Szent-lvány Józseffel szemben. 25 Prága, 1925. március 26. Szent-lvány Józsefnek a Prágai Magyar Hírlapban megjelent felhívása az egységes magyar párt létrehozására. EGYSÉGES MAGYAR PÁRT írta: Szent-lvány József nemzetgyűlési képviselő március 26. Az országos keresztényszocialista párt nyugatszlovenszkói kerülete március 16-án tartott ütésén a párt néhány kimagasló egyéniségét, így többek között Jabloniczky János dr. és Palkovich Viktor nemzetgyűlési képviselőket, Bittó Dénes nyugalmazott főispánt, a pártközi vezérlő bizottság elnökét és Gregorovits Lipótot pártbéli tevékenységüktől felfüggesztette és ellenük pártfegyelmi eljárást indított. Ezzel a párt nyugati köreiben már régóta lappangó válság akuttá vált, mint az Lelley Jenő dr. nemzetgyűlési képviselőnek, a párt elnökének párthíveihez intézett és a Népakarat vasárnapi számához mellékelt felhívásában is kifejezésre jutott. Ennek folytán politikai életünkben új helyzet állott elő, amely a legnagyobb mértékben magára vonja a közvélemény figyelmét és amelyből a kivezető utat Szent-lvány József nemzetgyűlési képviselő az alábbiakban jelöli meg: 96
