Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)

Dokumentumok

Szent-lvány József nemzetgyűlési képviselő kihallgatása. - Az elnök a brucki53 tárgyalások mielőbbi folytatását reméli. - A magyarság sérelmeinek orvoslása.

A Híradó tudósítójának távirata.

Prága, ápr. 29.

A köztársasági elnök ma délután pont 4 órakor fogadta Szent-lvány József nemzetgyűlési képviselőt, a szlovenszkói magyar kisgazdapárt elnökét. Szent-lvány kijelentette, hogy csak a magyar kisgazdapárt nevében szólhat, mert a keresztényszocialista párttól erre nem kapott felhatalmazást.

Szent-lvány a magyarság panaszairól, hangulatáról és sérelmeiről s kifejtette nézetét a belső és külső politikáról. Az előadást, amely csaknem az összes politikai kérdésekre kiterjedt és körülbelül egy óra hosszat tartott, az elnök a legnagyobb figyelemmel hallgatta meg és jegyzeteket készített magának.

Masaryk dr. köztársasági elnök megígérte a magyarság panaszainak, különösen azon sérelmeknek orvoslását, amelyeket tervszerű elnyomásnak kell tekinteni. Az elnök reméli, hogy a brucki tárgyalásokat mielőbb folytatni fogják és hogy ezek az általa is szükségesnek tartott eredményre fognak vezetni.

Rokonszenvesen fogadta Masaryk dr. elnök Szent-lvány Józsefnek az internáltakra, a politikai foglyokra és az elbocsátott tisztviselőkre vonatkozó előterjesztett kívánságait is. Ezekben az ügyekben az elnök komoly intézkedést akar tenni, előzőleg azonban kimerítően informáItatni fogja magát.

Híradó, 1921. április 30.1. p.

Szent-lvány József első alkalommal találkozott Masaryk köztársasági elnökkel, aki az eredménytelen brucki tárgyalások után a felfokozott kül- és belpolitikai helyzetben figyelemmel hallgatta a képviselő beszámolóját a magyar kisebbség sérelmeiről. A találkozónak nem volt semmilyen kézzelfogható eredménye, ahogyan a brucki tárgyalásoknak sem.

53 Magyarország és Csehszlovákia között hosszas egyeztetés után Bruckban, 1921. március 14-15-én került sor tárgyalásra. A tárgyalások eredménytelenül végződtek, azonban megegyezés született azok folytatásáról és négy szakértői bizottság létrehozásáról, amelyek a rendezésre váró kérdéseket előkészítik a következő találkozóra. A további tárgyalások menetét megzavarta IV. Károly hazatérési kísérlete március végén, amely az utolsó lökést adta a kisantant létrejöttéhez. A brucki tárgyalás nyomán létrehozott jogi bizottság, amely a kisebbségi kérdéssel is foglalkozott, csupán június elején kezdte meg tevékenységét Prágában. A prágai tárgyalásokra a magyar külügyminisztérium által készített irányelvek a csehszlovákiai magyar kisebbség pozícióinak megőrzését helyezték előtérbe. A magyarlakta területeken a magyar nyelvű közigazgatás és hivatalnoki kar megtartása mellett a teljes magyar iskolahálózat fenntartását követelték. A magyarság gazdasági helyzetének stabilizálását a magyar pénzintézetek és szövetkezetek felállításának és a földreform során a magyar igénylőkkel szembeni azonos elbánásnak szerződésbe foglalásával kívánták elérni. A magyar követelések a csehszlovák fél számára elfogadhatatlanok voltak. A kisebbségi kérdés megvitatása 1921 nyarán végleg elakadt. A többi bizottság tevékenysége bár vontatottan, de tovább folyt még a következő két évben.

49