Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)
Dokumentumok
röviden emlékezünk most meg e fontos értekezletünkről, mert a külön kiadandó füzetet el fogjuk küldeni pártunk ragjainak. Barázda, 1920. augusztus 22. 1. p. Szerző megjelölése nélkül. A Barázda hetilap kissé kaotikus és több névelírást tartalmazó beszámolója nem érzékelteti azt a jelentőséget, amelyet későbbiekben ennek az értekezletnek tulajdonítottak a párt vezetői. Az elkövetkező években mint a párt programalkotásának kezdetét és a szudétanémet gazdaszövetséggel való együttműködés elindítását emlegették ezt a találkozót. Valóban itt ölt először konkrét formát Szent-lványinak a törekvése a Bund der Landwirtével való együttműködésre, amely az 1925-ös választásokon történő közös indulásban csúcsosodott ki. Az utolsó bekezdésben említett párttagoknak szánt füzet megszületéséről nincsenek adatok. A pártprogram első változata csak novemberben jelent meg a Barázda hasábjain (lásd a következő, 11. számú dokumentumot alább). 11 Komárom, 1920. november 7. A Barázda, a kisgazdapárt lapja közzétette a kisgazdapárt első hivatalos programját. MIT AKAR AZ ORSZ. MAGYAR KISGAZDA-, FÖLDMÍVES- ÉS KISIPAROS PÁRT? Általános program Az eddiginél anyagi és szellemi tekintetben elégedettebb, boldogabb, művelt és szabad emberi társadalmat létesíteni, melynek gazdasági léte a magántulajdonnal bíró földművelő lakosság nagyságára és erősségére van építve. Ezen az alapon nyugszik világprogramunk, melynek vázlata a következő: A kereszténységben kifejezett erkölcsi felfogás és keresztény erények istápolása. A mezőgazdasági és ipari termelés minden természetes eszközzel való fokozása. Oly sok tagú kis- és középgazda osztály létesítése, mely a mezőgazdasági igen magas termelőképességét egyrészt szaktudása, másrészt a termelést elősegítő összes eszközök befogadására alkalmas földtulajdona révén biztosítja. A közgazdasági élet és termelés irányításának autonóm szervek kezébe helyezése. A szövetkezeti működés szabadsága. Teljesen szabad és minden állami beavatkozástól mentes termelés és forgalom. A sajtó, a gondolat, az egyesülés és gyülekezés szabadsága. Szabad vallásgyakorlat. Törvényes jogrend, jog és vagyonbiztonság. Törvényelőtti feltétlen egyenlőség. Az állam törvényeinek szigorú, de azok szellemében való végrehajtása. Fejlett, de egyszerű közigazgatás. A nemzet önrendelkezési és önkormányzati joga a kantonrendszer kifejlesztésével. A többségi elv alapján való demokratikus kormányzás. A községek és más politikai közületek széles önkormányzati joga. Az egyházak önkormányzata. Az értelmiség mint a politikai joggyakorlás alapja. Az emberiség közös érdekeit, de az egyes népek nemzeti sajátosságait és hagyományait is figyelembe vevő korszerű jogalkotás. 40
