Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)
A kisgazdapárt és a Magyar Nemzeti Párt 1920 és 1936 között (Rövid összefoglalás)
vai a „magyar nemzeti gondolat" és a „magyar egység” lettek. Soraiban nyoma sem volt a pár évvel korábbi aktivizmusnak. A nemzeti párt irányvonalára hatással volt a harmincas évek elején megélénkült, szintén a nemzeti egységet hirdető és kisebbségi jogokat követelő szudétanémet nemzeti mozgalom is. A csehszlovák kormány a belpolitikai helyzetet hatósági szigorral igyekezett stabilizálni. A pártban gyors ütemben szerveződő félkatonai ifjúsági munkacsoportokat, államellenes tevékenységük okán, a tartományi elnök 1933. július 20-án betiltotta és feloszlatta. A szigorú intézkedések nyomán Tarján Ödön is kénytelen volt elhagyni az országot és végleg Magyarországra távozott. 1935 tavaszán került sor a következő nemzetgyűlési és tartományi választásokra Csehszlovákiában, amelyeknek ismét közös listákkal vágtak neki a magyar pártok. Járási választásokat is tartottak, amelyeken az ellenzéki pártok többnyire külön listával indultak. Parlamenti képviselői mandátumhoz jutott a nemzeti párt részéről Szent-lvány József, Járass Andor, Holota János, Korláth Endre és Nitsch Andor. Szenátorok lettek Füssy Kálmán és Törköly József. A tartománygyűlésbe öt magyar képviselő jutott be, közülük Salkovszky Jenő, Giller János és Kontsek György volt a nemzeti párt jelöltje. 1935. december 14-én az immár 84 éves beteg Masaryk köztársasági elnök lemondott és Edvard Benešt ajánlotta maga helyett. Az ezután következő eseményeken, Beneš elnökké választásán történteken, a magyar képviselők magatartásán és annak okain máig is vitatkoznak a történészek. A magyar képviselők első alkalommal nem üres lappal szavaztak a köztársasági-elnökválasztáson és a legtöbbjük - de az is lehet, hogy mindegyikük - támogatta Beneš megválasztását.32 Az Edvard Beneš elnökké választása körüli bonyodalmak váratlanul kiélezték az ellentéteket a két párt között. A szavazás után ugyanis többen a nemzeti párt képviselői közül azt állították, ők üres lappal szavaztak, tehát nem volt egységes a két párt fellépése. Szilassy Béla, aki ekkor nem volt ott Prágában, hiszen csak 1937-ben vette át a lemondott Törköly József szenátori mandátumát, 1935. december végén egy vezércikket akart megjelentetni a PMH-ban, amelyben támadta a keresztényszocialista párt álláspontját a szavazásnál. Esterházy János, az OKP elnöke személyesen akadályozta meg a cikk megjelenését. 1936. január 8-án ülést tartott az MNP vezetősége. Szilassy javaslatára, aki részt vett egy pár nappal korábbi budapesti tárgyaláson, az ülésen elhatározták, hogy felhívást adnak közre a sajtóban, amely a pártegyesítésre hív föl. A csehszlovák rendőrség szerint erről pár nappal korábban az MNP néhány vezetője megegyezett Gömbös Gyula miniszterelnök környezetéhez tartozó személyekkel. A megegyezésről a hivatalos magyar kormányszervek sem tudtak és a keresztényszocialisták előtt is titokban tartották.33 A felhívást Szilassy vitte föl Prágába, és 1936. január 10-én a lapban leközöltette a felhívást.34 Magyarországon 1936. február második felében került sor azokra a tárgyalásokra, amelyeken végül eldőlt a pártegyesülés, az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt létrejötte, népszerű nevén az Egyesült Magyar Párt. A tárgyalásokon az OKP 32 Erre vonatkozóan L Dokumentumok, 101-105 sz. és alább az 50. sz. dokumentumot, valamint Tóth Endre 2012-ben megjelent írását: Tóth, Andrej: Maďarské menšinové politické strany v Československu a volba Masarykova nástupce do úradu prezidenta republiky v prosinci 1935. I. díl, II dľl. Moderní déjiny, 2012/1, 157-201. p. Moderní déjiny, 2012/2, 83-137. p. 33 A pozsonyi rendőr-igazgatóság jelentése a tartományi hivatal elnökségének. Kelt 1936. március 18. SNA BA, fond PR BA, 253. doboz, 3514/1936. 34 L. alább az 51. sz. dokumentumot. 22
