Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)
A kisgazdapárt és a Magyar Nemzeti Párt 1920 és 1936 között (Rövid összefoglalás)
ügyvezető elnökévé Szilassy Bélát választották.22 Ez is a párt választói bázisának megerősödését jelezte. 1921 elején újabb polgári párt szervezése kezdődött el, Magyar Jogpárt néven. Hosszas előkészítés után, 1921. szeptember 18-án alakult meg Kassán. A párt liberális programjával elsősorban a városi polgárság, a magyar érzelmű zsidóság körében igyekezett befolyásra szert tenni. A párt néhány héttel később csatlakozott az ellenzéki pártok Vezérlőbizottságához és a továbbiakban szorosan együttműködött a magyar pártokkal, különösen a kisgazdapárttal ápolt jó kapcsolatokat. A párt maga ugyan kis taglétszámú volt, de alapító tagjai közül a későbbiek folyamán többen jelentős szerepet játszottak a magyar pártpolitikában. Vezetői voltak Tarján Ödön losonci gyáros, Dzurányi László újságíró, a Prágai Magyar Hírlap (a továbbiakban PMH) későbbi főszerkesztője, valamint Blanár Béla volt kassai polgármester. A magyar pártok között, a közös szervek létrehozása ellenére, továbbra is többször támadt feszültség, amelynek a sajtóban is hangot adtak. A magyar kormány mindig igyekezett csökkenteni a Csehszlovákiában működő és anyagi támogatásban részesülő magyar pártok egymás közti rivalizálását. A magyar kormányköröknek jelentős szerepük volt abban, hogy 1922 februárjában losonci székhellyel megalakult a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodája, melynek vezetője Petrogalli Oszkár volt. 1924-ben a legnagyobb magyar ellenzéki pártban súlyos ellentétek mutatkoztak. Az ellentétek Petrogalli Oszkár, a központi iroda vezetője és Lelley Jenő, a legerősebb párt elnöke között feszültek. A keresztényszocialista párton belül 1924 őszére két tábor alakult ki, a követendő belpolitikai stratégia mentén.23 Az egyre növekvő ellentétek elsimítására a magyar kormány is tett lépéseket, és Szent-lvány József a csehszlovák rendőrség értesülései szerint személyesen Bethlentől kapott utasítást az egységes politika megteremtésére.24 25 A Petrogalli és Szent-lvány köré tömörült csoport igyekezett háttérbe szorítani a keresztényszocialista pártban a Lelley Jenő vezette szárnyat, és szorosabbra vonni a pártok közötti együttműködést. Igyekezetük azonban kevés sikerrel járt, sőt 1925 elején vele szemben békülékenyebb hangot ütöttek meg. 1925. január 6-án a két legnagyobb párt, az OKP és az MNP által kiküldött bizottság megkötötte a sajtóban érsekújvári egyezmény néven ünnepelt szerződést,26 amelynek értelmében a következő választásokon együtt fognak indulni. A keresztényszocialista párton belüli és a pártok között feszülő ellentétek 1925 tavaszán nyíltan a felszínre törtek, miután az OKP Lelley-ellenes szárnyának vezetőit kizárták a pártból.26 Az keresztényszocialista párton belüli nyílt harc kirobbanása után néhány nappal, 1925. március 27-én jelenik meg Szent-lvány József felhívása a P/WH-ban egységes magyar párt létrehozására.27 A keresztényszocialista párt 1925 őszén hivatalosan is két részre szakadt. A magyar kormány által támogatott új elnöknek, Szüllő Gézának sikerült stabilizálnia 22 KL, 1921. június 1. 1-2. p. 23 L Dokumentumok, 52-57. sz. dokumentumokat, valamint újabban Kaiser Gyula: Nehéz hőskölteményt nem írni. Az Országos Keresztényszocialista Párt kezdetei. Dunaszerdahely, 2014. 24 SNA BA, fond PR BA, 252. doboz, 7533/1924/prez. 25 L. alább a 24. sz. dokumentumot. 26 L Dokumentumok, 60-64. sz. dokumentumok. 27 L. alább a 25. sz. dokumentumot. 18
