Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)
A kisgazdapárt és a Magyar Nemzeti Párt 1920 és 1936 között (Rövid összefoglalás)
kisgazdapárt megalakulásában bizonyára szerepet játszott, hogy az elődpártok egyesülése után létrejött Nagyatádi Szabó István vezette Országos Kisgazda- és Földmíves Párt az 1920. január végén a Magyarország meg nem szállt területein tartott nemzetgyűlési választásokon a második helyen végzett. A keresztényszocialista és a kisgazdapárt között jelentős különbség volt, hogy az előbbi soraiban szlovák nemzetiségűek is jelentős számban voltak, mert az általa vallott őslakoselmélet jegyében más nemzetiségűek előtt is nyitva állt, a kisgazdapárt viszont csak a magyarság soraiban szervezkedett. A másik jelentős különbség az volt, hogy az utóbbi leginkább a protestáns vallású magyarságra támaszkodott, szervezésében a református és evangélikus papság is szerepet játszott. Szent-lvány József és Törköly József is evangélikus vallásúak voltak. Miután a kisgazdapárt 1920. március végén a hatóságok részéről váratlanul megkapta a működéséhez az engedélyt, a magyar pártok közötti egyeztetések a választásokon történő egységes indulásról zátonyra futottak. Az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) és a kisgazdák is külön listát állítottak az érsekújvári kerületben. A kassai választókerületben a kisgazdák nem indultak a választásokon, vezetőjük, Szent-lvány József a keresztényszocialisták listáján kapott helyet. Ennek ellenére az érsekújvári választókerületben, ahol a legtöbb magyar szavazó volt, kiéleződött a választási harc az eredetileg közös fellépést szorgalmazó pártok között. Kölcsönösen a magyarság ügyének elárulásával vádolták egymást, a kisgazdapárt sajtója egyenesen nem magyar pártnak nevezte a keresztényszocialistákat. A választások során az érsekújvári választókerületben a képviselőházba a kisgazdapárt elegendő szavazatot kapott egy mandátum megszerzéséhez a második szkrutíniumban, valamint egy mandátumhoz jutott a szenátusban is. A képviselő Füssy Kálmán lett, a szenátori mandátumot Hangos István15 kapta. Szent-lvány József is képviselői mandátumhoz jutott az OKP kassai listáján. Az első parlamenti választások eredménye nyomán mindkét párt, a kisgazdapárt és a keresztényszocialista párt is bejutott a csehszlovák nemzetgyűlésbe, és ez a tény hosszú éveken keresztül meghatározó volt a kisebbségi magyarság politikai életre. A két párt egymással is rivalizálva adott hangot a magyar kisebbség problémáinak, küzdött a szavazataiért. A rivalizálás részben a különböző pártstratégiákból fakadt, részben abból, hogy mindkét párt ugyanarra a szavazóbázisra, a csehszlovákiai magyarságra támaszkodott. A magyar kisgazdapárt első kongresszusát csak a parlamenti választások után tartotta meg 1920. május 24-én Komáromban, ahol felvette az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt nevet, jelezve ezzel a megcélzott társadalmi bázis bővülését. Szent-lvány Józsefet választották elnökké, az ügyvezető elnök Mohácsy János lett.16 A párt taglétszáma gyorsan nőtt a parlamenti választásokat követő hónapokban. Júliusra már 170 helyi szervezete és mintegy 40 ezer tagja volt. Többezres tömegeket megmozgató gazda-nagygyűlések szervezésével is növelte befolyását és támogatottságát országszerte. A kisgazdapárt helyi szervezetei mellett fokozatosan területi pártszerveket, körzeteket hozott létre. A komáromi körzet az 1921. április 24-én Érsekújvárott 15-20 ezer ember részvételével megtartott nagygyűlés előtt alakult meg.17 15 1922-ben bekövetkezett halála után helyét Ficza József foglalta el. 16 L. alább 8. sz. dokumentumot és KL, 1920. május 26. 2. p. 17 KL, 1921. április 27.1-2. p. 16
