Simon Attila (szerk.): Esterházy János és a szlovenszkói Magyar Párt. Iratok a szlovákiai magyarok történetéhez (1938-1945) - Fontes Historiae Hungarorum 6. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
52/pol. 1939 Pozsony, 1939. április 17. Tárgy: A szlovákiai magyarság egységét és az Egyesült Magyar Pártot fenyegető veszélyek. Szlovák és német aknamunka a párt ellen és belső egyenetlenségek. Felelőtlen izgatás. 1 drb. melléklet. SZIGORÚAN BIZALMAS. A felvidéki magyarságnak az ősz óta az Egyesült Pártba tömörült egységét komoly veszélyek fenyegetik. E veszélyek részben kívülről jönnek, részben pedig a párt belső egyenetlenségeiből és az itteni magyarságnak a pártvezetőség több tagjával való elégedetlenségéből erednek. A magyarság egységét kívülről fenyegető veszélyt a szlovák kormánynak és az itteni német pártnak az utóbbi időben indított koncentrált aknamunkája alkotja. Szlovák részről az itteni magyarság elleni akció azóta indult meg, amióta Tiso miniszterelnök a reciprocitás alapjára helyezkedve minden a visszacsatolt területen a szlovákokat állítólag ért sérelmet az itteni magyarokon torol meg. Újabban már Esterházy János gróf személyét sem kímélik, sőt egyenesen ellene indítanak támadásokat. Különösen rossz néven vették a szlovákok neki, hogy a munkácsi incidens után az Új Hírekben tett nyilatkozatában igen éles formában kelt ki a szlovákok ellen és azt tanácsolta a kormánynak, hogy vonuljon Turócszentmártonba. Sok támadás is érte őt a Magyarországon elmondott rádióbeszédei és magyar lapoknak adott interjúi miatt, amelyek közül különösen a legutóbb a Pesti Naplóban megjelent nyilatkozatát nehezményezik. E nyilatkozat miatt egyébként igen éles támadást indítottak ellene a sajtóban. Az Egyesült Párt önállóságát veszélyezteti a szlovák kormánynak az a szándéka is, hogy a Hlinka-pártnak autoritativ egy párttá való átalakításával megszünteti a nemzeti kisebbségek külön pártjait, amelyek csak mint az egyetlen állampárt alosztályai működnének a jövőben. Ez az intézkedés magában véve még nem jelent nagyobb veszélyt, különösen, ha a magyarországi szlovákok politikai elhelyezkedésére is gondolunk. A nagy veszély az egész felvidéki magyarságra nézve az lenne, ha a szlovák kormány, amint egyes jelekből következtetni lehet, az Egyesült Párttal szemben a Pozsonyban most megalakulni készülő magyar nyilaskeresztes pártot favorizálná. Ezen alakulóban levő pártnak egyelőre még nincs nagyobb jelentősége, azonban ha a szlovák kormány és a németek támogatnák azt az Egyesült Párttal szemben, úgy az itteni jelenlegi zavaros viszonyok között igen veszélyessé válhatna ránk nézve. Az itteni német párt, valamint Bécs, már ki is mutatta érdeklődését e nyilas megmozdulás iránt azáltal, hogy sajtójában helyet adott méltatásának. A német párt egyébként most azzal próbálja az Egyesült Pártot gyengíteni, hogy a magyar nemzetiségű munkanélkülieket és nyugdíjasokat a pozsonyi német népjóléti intézmény (Nationalsozialistische Volkswohlfahrt) által részükre kilátásba helyezett segélyezés révén (lásd a Grenzebote folyó hó 14-i száma) igyekszik magához édesgetni. A németek ezen segélyakciójukkal a szlovák kormány magyarellenes intézkedései és a szlovákiai súlyos gazdasági viszonyok következtében munkanélkülivé vált vagy nyugdíjuktól megfosztott magyarokat akarják a maguk táborába terelni. Ezen akciónak azonban, a Nagyméltóságod által engedélyezett nagyobb mérvű segélyezésre való tekintettel, 54
