Simon Attila (szerk.): Esterházy János és a szlovenszkói Magyar Párt. Iratok a szlovákiai magyarok történetéhez (1938-1945) - Fontes Historiae Hungarorum 6. (Somorja, 2014)

Dokumentumok

55 Budapest, 1941. december 3. Ismeretlen szerző helyzetjelentése a szlovákiai magyarság helyzetéről és az Esterházy János és Csáky Mihály közötti konfliktusról. Budapešť, 3. decembra 1941 Správa neznámeho autora o situácii Maďarov na Slovensku a o konflikte medzi Jánosom Esterházym a Mihályom Csákym. Budapest, 3 December 1941 Report of an unknown author on the situation of the Hungarians in Slovakia and on the conflict between János Esterházy and Mihály Csáky. Külügyminiszter 915 szám Érkezett: 1941. XII. 3. Res. Pol. ügyosztály eredete: Feljegyzés A beadvány száma: átadta a pozsonyi m. kir. követség sajtóattaséja Tárgy: A szlovákiai magyarság helyzete E feljegyzést a pozsonyi m. kir. követség sajtóattaséja adta át azzal, hogy tájékozott és kom­petens magyar oldalról kapta, de a feljegyzés készítőjét nem nevezheti meg. Illetékességből v. n. átadatik a Pol. o-nak A szlovák kormány sorozatos magyarellenes intézkedései következtében a szlovákiai magyarság helyzete annyira komollyá vált, hogy a kérdéssel kapcsolatban szükségesnek tartom lerögzíteni a következőket: A szlovákiai magyarság helyzete az utóbbi hónapok során aggasztóan romlik és a mély­pont felé halad. A magyarság, amely a pozsonyi és a Nyitra környéki magyar szigetet nem számítva, szórványokban él, egymásután veszíti el eddigi jól bevált politikai, kulturális és egyéb pozícióit, amelyek eddig biztosítani tudták fennmaradását a legnagyobb méretben diktált asszimilációs intézkedésekkel szemben is. A szlovákiai magyarság száma a félhivatalos szlovák statisztika szerint 64.000, magyar felfogás szerint kb. 100.000, nem számítva ide a magyar kultúrán nevelődött és a magyar­sággal, valamint a magyar politikai célkitűzésekkel szimpatizáló német és szlovák őslakos tömegeket. A Szlovákiában élő aránylag csekély számú magyarság rendkívül értékes elem, amely az első húszéves kisebbségi sorsban megedződve és kitanulva lépte át 1938. november 2-án, a bécsi döntés után második kisebbségi életének mezsgyéjét. A magyar­ság helyzete a várakozások ellenére rosszabb lett, mint egykor, főként attól az időtől szá­mítva, amikor az önálló szlovák állam túllendült az államalapítás kezdeti nehézségein, és hozzálátott az ország belső átépítéséhez. Az új akció irtóhadjárattal kezdődött minden ellen, ami ezen a történelmi földrészen a magyar múltra, történelmi jogokra és aspirációk-176

Next

/
Thumbnails
Contents