Simon Attila (szerk.): Esterházy János és a szlovenszkói Magyar Párt. Iratok a szlovákiai magyarok történetéhez (1938-1945) - Fontes Historiae Hungarorum 6. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
55 Budapest, 1941. december 3. Ismeretlen szerző helyzetjelentése a szlovákiai magyarság helyzetéről és az Esterházy János és Csáky Mihály közötti konfliktusról. Budapešť, 3. decembra 1941 Správa neznámeho autora o situácii Maďarov na Slovensku a o konflikte medzi Jánosom Esterházym a Mihályom Csákym. Budapest, 3 December 1941 Report of an unknown author on the situation of the Hungarians in Slovakia and on the conflict between János Esterházy and Mihály Csáky. Külügyminiszter 915 szám Érkezett: 1941. XII. 3. Res. Pol. ügyosztály eredete: Feljegyzés A beadvány száma: átadta a pozsonyi m. kir. követség sajtóattaséja Tárgy: A szlovákiai magyarság helyzete E feljegyzést a pozsonyi m. kir. követség sajtóattaséja adta át azzal, hogy tájékozott és kompetens magyar oldalról kapta, de a feljegyzés készítőjét nem nevezheti meg. Illetékességből v. n. átadatik a Pol. o-nak A szlovák kormány sorozatos magyarellenes intézkedései következtében a szlovákiai magyarság helyzete annyira komollyá vált, hogy a kérdéssel kapcsolatban szükségesnek tartom lerögzíteni a következőket: A szlovákiai magyarság helyzete az utóbbi hónapok során aggasztóan romlik és a mélypont felé halad. A magyarság, amely a pozsonyi és a Nyitra környéki magyar szigetet nem számítva, szórványokban él, egymásután veszíti el eddigi jól bevált politikai, kulturális és egyéb pozícióit, amelyek eddig biztosítani tudták fennmaradását a legnagyobb méretben diktált asszimilációs intézkedésekkel szemben is. A szlovákiai magyarság száma a félhivatalos szlovák statisztika szerint 64.000, magyar felfogás szerint kb. 100.000, nem számítva ide a magyar kultúrán nevelődött és a magyarsággal, valamint a magyar politikai célkitűzésekkel szimpatizáló német és szlovák őslakos tömegeket. A Szlovákiában élő aránylag csekély számú magyarság rendkívül értékes elem, amely az első húszéves kisebbségi sorsban megedződve és kitanulva lépte át 1938. november 2-án, a bécsi döntés után második kisebbségi életének mezsgyéjét. A magyarság helyzete a várakozások ellenére rosszabb lett, mint egykor, főként attól az időtől számítva, amikor az önálló szlovák állam túllendült az államalapítás kezdeti nehézségein, és hozzálátott az ország belső átépítéséhez. Az új akció irtóhadjárattal kezdődött minden ellen, ami ezen a történelmi földrészen a magyar múltra, történelmi jogokra és aspirációk-176
