Simon Attila (szerk.): Esterházy János és a szlovenszkói Magyar Párt. Iratok a szlovákiai magyarok történetéhez (1938-1945) - Fontes Historiae Hungarorum 6. (Somorja, 2014)

Dokumentumok

35 Pozsony, 1939. szeptember 26. Esterházy János jelentése Budapestre, amelyben beszámol a Vojtech Tuka szlovák minisz­terelnök-helyettessel folytatott megbeszéléséről. Bratislava, 26. septembra 1939 Správa Jánosa Esterházyho pre Budapest, v ktorej referuje o svojej diskusii so slovenským podpredsedom vlády Vojtechom Tukom. Bratislava, 26 September 1939 Report of János Esterházy to Budapest on his talks with Slovak Deputy Prime Minister Vojtech Tuka. Ad 4/95 Res. Pol Tamás jelenti 1939. IX. 26. Ma délelőtt fölkerestem Tuka minisztert az lllaván letartóztatásban lévő magyarok kisza­badítása érdekében. Megígérte, hogy legkésőbb 3-4 napon belül haza fogják engedni a letartóztatásban lévőket, annál is inkább, mert újabb embereket kell lllavára bezárni, és így helyre van szükségük. Magától tette rögtön hozzá, hogy nem kell, féljek, mert az újabb terv­be vett letartóztatások nem ellenünk irányulnak, hanem szlovákokat akarnak beszippanta­ni. Ezek után Tuka teljesen spontán a következőket mondta nekem: „Mit szól képviselő úr az oroszokhoz? Egész életem munkája romokban hever, úgy hogy idegeim kezdik fölmondani a szolgálatot, én feláldoztam tíz évet az életemből csak azért, hogy a nagy célt elérjem, és most ahelyett, hogy az sikerülne, itt vannak az oroszok.50 Magyarország helyzete is ebből folyóan fölötte kellemetlen, mert súlyos gondjai lesznek Kárpátaljával. Ha az oroszok elveszik Kárpátalját, akkor a bolsevizmus leér a magyar Alföldig. Ha pedig Kárpátalját hozzánk, szlovákokhoz csatolnák, akkor nekünk lesz állandó kellemetlenségünk velük.” Elmondta, hogy Berlinben óriási megdöbbenést váltott ki a szovjet hadseregnek Lengyelországba való bevonulása, és állítólag nagyfokú elégedetlenség van még a német hivatalos körökben is amiatt, hogy míg a németek rengeteg pénzt és vért áldoztak a lengye­lek elleni háború viselésénél, addig a szovjet puskalövés nélkül szerezte meg magának Lengyelország nagy részét és egyúttal értékesebbik részét. Elmondta továbbá, hogy Barckhausen51 mesélte neki, hogy a Breszt-Litovszkban megtartott közös szovjet-német katonai parádén a szovjet tisztek kárörvendő mosollyal, a németek pedig fogcsikorgatva vet­tek részt. De hát - mondja Tuka - mit lehet itt csinálni, ha egyszer a nagyurak így csinálják a politikát. Rögtön utána pedig hozzátette, hogy a nagyurak kifejezés talán nem helyes. 50 Utalás Lengyelország németek és szovjetek általi felosztására, amelynek következtében Magyarország köz­vetlenül határos lett a Szovjetunióval. 51 Franz Barckhausen (1882-1956): a birodalmi német hadsereg altábornagya, a Szlovákiába küldött német katonai bizottság vezetője. 107

Next

/
Thumbnails
Contents