Simon Attila (szerk.): Esterházy János és a szlovenszkói Magyar Párt. Iratok a szlovákiai magyarok történetéhez (1938-1945) - Fontes Historiae Hungarorum 6. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
A SzMKE engedélyezését, a magyar szakszervezet alapszabályainak jóváhagyását, valamint a ligetfalusi magyaroknak a kishatárforgalomban Pozsonyba való beengedését lehetőleg azonnal kérem. A munkáselbocsátások revidiálását, tekintettel, hogy annak alapos kivizsgálása hoszszabb időt vesz igénybe, talán május hó végére kérném. A cserkészalapszabályok jóváhagyását, a nemzeti színek használatának, a nemzeti zászló használatának, a magyar Himnusz éneklésének és a magyar gárda felállításának engedélyezését lehetőleg június hó folyamán kérném. Itt szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a folyó évi január hó 27-én beadott kérelmemet, melyben a nemzeti zászló használatának engedélyezését kérem, változatlanul fenntartom azzal a módosítással, hogy nem a piros-fehér-zöld zászló, hanem a fehér-zöld pártzászló engedélyezését kérem. Abban a reményben, hogy a fent felsorolt kéréseim meghallgatásra fognak találni, maradok Miniszter Úrnak nagyrabecsülésem kifejezésével kész híve A SZLOVÁKIAI MAGYAROK KÖVETELÉSEI. Az 1938 november 2-án Bécsben történt döntés ötödik pontja értelmében a Szlovákiában visszamaradt magyaroknak védelméről megegyezés alapján magyar-(cseh)szlovák bizottság állapítja meg a közelebbi intézkedéseket. Ennek a bizottságnak különös gondja az, hogy a magyar népcsoport Pozsonyban ugyanolyan helyzetbe kerüljön, mint a többi ottani népcsoport. A jelen helyzet szerint különösen, amióta Szlovákia magát Németország védelme alá helyezte,49 a szlovákiai magyarok minden téren teljesen háttérbe szorulnak, védelmet sehol sem találnak, hacsak nem az önvédelemben, és nem kell sok túlzás ahhoz, ha őket vogelfreieknek mondjuk. Pozsonyban a magyarok egyenjogúságáról szó sincs, Pozsonyt hivatalos körök német-szlovák városként említik minden vonatkozásban, és azt, hogy Pozsony ezer éven át tartozott Magyarországhoz, az ország fővárasa és koronázó város volt, kiirtani iparkodnak a köztudatból. A szlovákiai magyarság követelései, sérelmeiknek megfelelően kiterjednek minden térre. Szlovákia alkotmánytörvényét most készítik elő. Ez sem intézkedik megnyugtatóan az itteni nem szlovák népcsoportok tekintetében, ami miatt a németek már tiltakoztak is. A magyarok fő törekvése csak az lehet, hogy az alkotmánytörvényben biztosítsák részükre a teljes egyenlőséget az állami élet minden megnyilvánulásában. Hogy az egyenlőségnek hiánya hol mutatkozik a legkirívóbban, azt az egybeállított követelések tüntetik fel. Közjogi és közigazgatási követelések. A magyarokra nézve semmiképpen sem érvényesül az egyenlőség, és a szabadságjogok élvezetéből is nagyrészt kizárják őket. Az új alkotmánytörvény most van készülőben és mindezeket abban kellene intézményesen biztosítani. 49 Utalás a német és a szlovák kormány között 1939. március 23-án megkötött ún. védelmi szerződésre. 101
