Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
DOKUMENTUMOK i Pozsony, 1948. június 16. Wagner Ferenc I. osztályú konzul jelentése a szlovákiai magyarságnak a februári kommunista hatalomátvétel utáni helyzetéről. Előadó: dr. Wagner konzul 104/pol.-1948 Pozsony, 1948. június 16-án Tárgy: A szlovenszkói magyarság helyzete (február 20.-június 16.) Hiv. szám: ll/pol-948, 22/pol-948 Melléklet: 5 db.376 A februári részleges rendszerváltozásnak csupán első néhány órájában lehetett hinni a magyar kérdésnek az eddigitől eltérő kezelésében. Ez a hit eléggé téves illúziókban gyökerezett, mert reális érzékkel nem lehetett arra gondolni, hogy a csehszlovák politikusok egyszeriben feladják az új köztársaság alapépítményét, a kassai programot. Erre sem a csehszlovák baloldal, sem pedig a jobboldali urak nem törekedtek. A februári események tehát azonkívül, hogy eléggé nagy mértékben megváltoztatták az ország gazdasági és közigazgatási szerkezetét, ezeken túlmenőleg nem jelentettek lényeges irányváltozást. A magyar kérdést a mértékadó politikusok továbbra is a kassai program szemmértékével elemzik. Ennek a ténynek múló szempontokon kívül más magyarázata is lehetséges. Szlovák személyiségekkel folytatott megbeszélésekből arra is lehet következtetni, hogy Németország problémájának növekedése kedvezőtlenül befolyásolja a cseheknek és szlovákoknak a magyar kérdésben elfoglalandó álláspontját. A német veszélytől való félelem nemcsak a vele határos csehek, de a szlovákság nagyobb tömegeire is kihatással van. Ez is egyik oka annak, hogy a csehszlovákiai baloldali mozgalmak egy sajátos szlávizmussal telítődnek, amely jelenlegi fejlettségi fokán a Ján Kollár-féle idea vzájomnosti (kölcsönösség eszméje) forrásaiból merítettek. Ha nem is kell komolyan számot vetni a felújulni akaró német agresszióval, a csehszlovák pszichózis miatt a magyar kérdés megoldását illetően mégis a kassai programtól elszakadni nem tudó pszichikai momentumot egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenünk. Ebből a szempontból nézve a szlovák Megbízottak Testületé (Zbor povereníkov) politikai tevékenységét a következő megfigyeléseket eszközölhetjük: Dr. Gustáv Husák elnök (szlovák kompárt). Merev dogmatizmussal vallja a kassai programot. Képzett és igen okos egyénisége iránymutató szerepet játszik a szlovák közéletben. 376 A mellékletek nem találhatók az irat mellett. 91
