Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Popély Árpád: A prágai és a magyar külképviselet és a csehszlovákiai magyarság (1948 - 1956)
A szobrok átvételének kérdése 1950 tavaszára így végérvényesen tárgytalanná vált. Vándor konzul 1950. március 17-én már azt jelentette a Külügyminisztérium számára, hogy a komáromi szobrok és a pozsonyi Petőfi-szobor ügye több alkalommal képezte beszélgetés tárgyát közte és Lőrincz Gyula Csemadok-elnök között is, akinek véleménye szerint elszállításuk demoralizálóan hatna a magyar lakosságra, ráadásul „egy nem nagyon távoli jövőben” meg fog érni a helyzet arra, hogy a Jókai- vagy a Petőfi-szobor újbóli felállítása is felvethető legyen. Mindezek függvényében Vándor konzul azt a javaslatot fogalmazta meg, hogy „ne történjen semmiféle kezdeményezés hivatalos magyar részről a szobrok kérdésében, hanem a szobrok visszaállítására alkalmas időpont kiválasztása legyen a Csemadokra bízva’’.358 A szobrok újbóli felállításához fűzött remények, ha nem is azonnal, de hosszú távon végül is teljesültek. Jókai Mór szobrát - hivatalosan a Csemadok és a Csehszlovák írók Szövetségének kezdeményezésére - már 1952. szeptember 28-án visszahelyezték a komáromi múzeum udvarán lévő régi helyére.359 Klapka György szobra húsz évig hevert a komáromi erődben, mígnem 1965-ben ismét felállították, de nem a Városháza előtti eredeti helyén, hanem az Anglia-parkban. Eredeti helyére csupán az 1989-es rendszerváltást követően kerülhetett vissza, csakúgy, mint Király püspöknek a gimnázium udvaráról eltávolított mellszobra. A komáromi szobrok jól dokumentált sorsával ellentétben a szlovákiai magyarság történetének máig homállyal fedett rejtélyei közé tartozik a pozsonyi Petőfi-szobor újbóli felállítása, amelynek nem csak az előzményeit, de még a pontos időpontját sem ismerjük.360 A kérdést így egyedül a pozsonyi és a prágai magyar külképviselet jelentései segítségével tudjuk némileg rekonstruálni, amelyek 1952-től kezdődően folyamatosan tájékoztatták Budapestet a szobor felállítására irányuló különböző kezdeményezésekről. Az első híradás a szoborról 1949 májusában érkezett a Külügyminisztériumba. Vándor József konzul május 15-én számolt be arról, hogy egy pozsonyi kőfaragótelepen megtalálta Petőfi carrarai márványból faragott, a Nemzeti Színház előtti térről már 1921-ben eltávolított szobrát, egyúttal a minisztérium utasítását kérte, tegyen-e lépéseket a csehszlovák félnél annak átvétele érdekében. A Külügyminisztérium azonban a szobor átvételét - a komáromi szobrokéhoz hasonlóan - ekkor már nem szorgalmazta, e helyett inkább azt látta volna helyesnek, ha a Csemadok kezdeményezné annak „valamelyik más városban” való felállítását.361 A Petőfi-szobor kérdése a diplomáciai iratokban ezt követően három és fél év elteltével merült fel újra. Füredi József főkonzul Ctibor Štítnickýre és Milan Lajčiakra, a Szlovák írók Szövetségének vezetőire hivatkozva 1952 novemberében arról tájékoztatta Budapestet, hogy 1953 tavaszára várható a felállítása.362 A szobrot ugyan sem ekkor, sem pedig a további jelzett időpontokban (a Csemadok 1953 őszén megrendezett IV. országos közgyűlése,363 ill. az 1955. április 4-i felszabadulási ünnepségek alkalmával364) nem állították fel, a szo-358 MOL, PF-TÜK, 22. d., 102/biz.-1950-2. Komáromi szobrok ügye. 359 Új Szó 1952. szeptember 30. Fölállították régi helyére Jókai Mór szobrát, 3. p. 360 Vö. Miklósi Péter (összeáll, és szerk.): A mi Petőfink. Emlékek és dokumentumok a költő pozsonyi szobráról. Pozsony, Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság, 2004, 132. p. 361 MÓL, KÜM-admin., Csehszlovákia, 37. d., 4850/1949. Petőfi-szobor kiadatása. 362 MÓL, PF-TÜK, 3. d„ 129szig.biz/1952-pol. 363 MOL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 54. d., 001411/1953. Lőrincz elvtárs közlései. 364 MÓL, PF-TÜK, 26. d., 78/3/titk.l954. Balassi-ünnepség Hybbén; uo., 36/10/1954.titk. Beszélgetés Štľtnický elvtárssal. 86
