Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)

Popély Árpád: A prágai és a magyar külképviselet és a csehszlovákiai magyarság (1948 - 1956)

hető, hogy a pártvezetés előtt külső bátorítás nélkül, kizárólag saját kezdeményezésükből rá mertek volna mutatni a magyaréi lenesség továbbélésére és a magyar lakosság helyzetének rendezésében mutatkozó hiányosságokra.

Amint arra Vándor konzul már idézett jelentései is felhívták a figyelmet, Major István, majd pedig Lőrincz Gyula és Fábry István egyaránt Viliam Širokýval egyeztették felszólalásuk, illetve elaborátumuk tartalmát. Ezért talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt feltételezzük, hogy Široký - a magyar elvtársakat saját céljai számára felhasználva - tudatosan időzítette fellépésüket a szlovák burzsoá nacionalisták „leleplezése" előtti hetekre, hónapokra, hogy így a magyarok egyenjogúsításának vontatottságáért, sőt a háború utáni magyarellenes intézkedésekért is a burzsoá nacionalizmussal vádoltakra, közülük is elsősorban Gustáv Husákra, Ladislav Novomeskýre és Daniel Okálira háríthassa a felelősséget. Azt a tényt ugyanakkor, hogy ők mindezt a párt irányvonalának megfelelően, sőt egyenesen a pártvezetés utasítására hajtották végre, a propaganda igyekezett a feledés homályával borítani.230

A prágai és a pozsonyi magyar külképviselet már az 1949-es év folyamán általában Ladislav Novomeskýt és Daniel Okálit nevezte meg a magyar iskolahálózat kiépítésének, s a magyar kisebbség helyzete rendezésének legfőbb akadályozójaként.231 Miután az SZLKP KB 1950. áprilisi ülésén és az 1950 májusában megtartott IX. szlovák pártkongresszuson kezdetét vette a burzsoá nacionalizmus elleni szervezett kampány, a magyar diplomácia még inkább hajlott rá, hogy - Širokýék propagandáját átvéve, valamint Široký és a kommunista párt egészének felelősségét feledve - a csehszlovákiai magyarság háború utáni üldözéséért és a magyarellenesség továbbéléséért is egyedül a burzsoá nacionalizmussal vádolt Gustáv Husákot és társait tartsa felelősnek, félreállításukkal pedig a magyar kisebbség helyzetét és a csehszlovák-magyar viszonyt is rendezettnek vélje.

Boldoczki János prágai követ az 1950-es évről készült összefoglaló jelentésében a IX. szlovák pártkongresszust nevezte meg a szlovákiai magyarság helyzetében bekövetkezett fordulat döntő momentumaként. A kongresszus a követ szerint „leleplezte” a „pártba befurakodott nacionalistákat", akik nemcsak a magyar és a csehszlovák nép barátságát akadályozták, hanem szovjet- és csehellenes tevékenységük mellett a magyarok egyenjogúságának is legfőbb kerékkötői voltak. Félreállításuk eredményeként sikerült rendezni többek között a magyar iskolák kérdését, a magyarok bevonását a pártba, a nemzeti bizottságokba és a tömegszervezetekbe, új magyar lapokat indítani, s megszervezni az első magyar színtársulatot, a Faluszínház magyar tagozatát.232 Hasonlóan fogalmazott Füredi József pozsonyi főkonzul is, aki a Csemadokról és a magyar iskolákról 1951 nyarán felterjesztett összefoglalóiban „Husákék és Novomeskýék" burzsoá nacionalista tevékenységének tulajdonította a Csemadok működésének és a magyar iskolahálózat kiépítésének akadályoztatását.233

230 Vő. Kiss József: A csehszlovákiai magyar kisebbség helyzete a cseh-szlovák viszony keretei között (1948-1960). Fórum Társadalomtudományi Szemle V. évf. (2003) 3. sz. 11-12. p.; Gabzdilová-Olejníková, Soňa: Maďarská menšina na Slovensku v dobe vrcholiaceho stalinizmu. In Šutajová, Jana - Ďurkovská, Mária (Eds.): Maďarská menšina na Slovensku v procesoch transformácie po roku 1989 (Identita a politika II). Prešov, Universum, 2008, 177-178. p.; Novomeskýnek a háború utáni magyarellenes politikában vállalt szerepére lásd Kiss József: Novomeský és a szlovák-magyar kapcsolatok. Fórum Társadalomtudományi Szemle VII. évf. (2005) 3. sz. 58-64. p.

231 Pl. MOL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 52. d., 682/1949. Rubin Péter követségi titkár szlovákiai útja; MOL, PNTÜK, 37. d„ 613/biz.-1949-2. Október havi politikai összefoglaló; MOL, PN-TÜK, 37. d., 783/biz-1949-2. Decemberi összefoglaló politikai jelentés.

232 MOL, PF-TÜK, 3. d., 7/szig.biz.-1951. Évi összefoglaló jelentés 1950. évről.

233 MÓL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 54. d., 08423/1951. Csemadok működéséről összefoglaló jelentés készítése; uo. 08450/1951. Összefoglaló jelentés a csehszlovákiai magyar iskolákról.

62