Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)

Popély Árpád: A prágai és a magyar külképviselet és a csehszlovákiai magyarság (1948 - 1956)

A Magyar Bizottság 1949. január 7-i ülésén történtekről Vándor József január 13-i fel­jegyzésében tájékoztatta Budapestet. Vándor konzul az ülésen ismertetett alapszabály-ter­vezet170 leglényegesebb elemének azt tartotta, hogy „a kultúregyesül et munkájába az ún. reszlovakizártakat nem vonhatja be”.171 Mivel ez a kitétel a magyar lakosság nagy részét megfosztotta volna a Csemadok-tagság lehetőségétől, a bizottság magyar és szlovák tagjai között heves vita bontakozott ki a reszlovakizáltak Csemadok-tagságának kérdéséről. A fel­jegyzés ezen kívül beszámolt arról is, hogy a bizottság Kugler Jánost bízta meg az alakuló közgyűlés megszervezésével, azzal a kikötéssel, hogy annak küldötteit csak a járási párt­titkárok által engedélyezett, nem reszlovakizáltak közül választhatja ki. Ugyanakkor a bizottság szlovák tagjai a magyar tagok által javasolt előkészítő bizottság névjegyzékéből törölték több magyar kommunista (többek között Balogh-Dénes Árpád) nevét. Vándor kon­zul szerint a Magyar Bizottság magyar tagjai között mindezek következtében az az egyön­tetű meggyőződés alakult ki, hogy „a szándék egy olyan demonstratív gyűlés rendezésére irányul, mellyel - különösen [az] MDP felé - igazolni akarják jószándékukat a szlovákiai magyar dolgozók egyenjogúsítására vonatkozólag és egy mutatós külső mögött elleplezni azt, hogy még majdnem semmi sem történt a szlovákiai magyar dolgozók tényleges egyen­jogúsítása érdekében".172 Hasonló következtetésekre jutott az alapszabály-tervezet szövegének ismeretében a magyar Külügyminisztérium is. Egy külügyminisztériumi feljegyzés a főkonzulátus által január 28-án felterjesztett tervezet egyes kitételeiből (a reszlovakizáltak Csemadok-tagságának tiltá­sa, a szlovák nyelv kötelező használata a hatóságokkal való érintkezésben, a Matica slovens­ká helyi szervezeteivel való együttműködés kötelezővé tétele, a Tájékoztatásügyi Megbízotti Hivatal vétójoga stb.) azt a megállapítást vonta le, hogy a tervezet „csehszlovák részről a szlo­vákiai magyarok jogos igényére olyan engedményt tesz, amely kifelé igen tetszetős, befelé viszont nem sokat jelent, egy keretet biztosít, amit élettel megtölteni nagyon nehéz lesz”, s elveszik egy „életképes magyar tömegszervezet” létesítésének a lehetősége.173 A reszlovakizáltak Csemadok-tagságának kérdése január folyamán és február elején további megbeszélések tárgyát képezhette a Magyar Bizottság szlovák és magyar tagjai között, ill. a szlovák politikai vezetők között is. Vándor konzul így egy hét elteltével, 1949. február 4-én már azzal a megjegyzéssel továbbíthatta a magyar Külügyminisztériumba a kultúregyesület alapszabály-tervezetét, hogy „legsúlyosabb kitétele - melynek értelmében a kultúregyesület tagjai reszlovakizáltak nem lehetnek - állítólag hatályon kívül lesz helyez­ve”, s ugyanerre utalt február 11-i feljegyzésében Rubin Péter prágai követségi titkár is.174 A 170 A feljegyzés úgy tudja, hogy az alapszabály tervezetét Daniel Okáli ismertette. A Tájékoztatásügyi Megbízotti Hivatal által kidolgozott tervezet ismertetője valójában Ondrej Pavlik tájékoztatásügyi megbízott volt. 171 Az alapszabály tervezetének pontos szövege még nem állt Vándor konzul rendelkezésére A magyar Külügyminisztériumba Csordás István alkonzul által január 28-án felterjesztett tervezet 5. §-a az egyesület tagságának kérdéséről többek között a következőket mondta ki: „Az egyesület rendes tagja lehet az, aki erkölcsileg és politikailag kifogástalan csehszlovák állampolgár, betöltötte 18. életévét, nem reszlovakizált és az egyesület alapítása napján is magyar nemzetiségűnek vallotta magát...” (MOL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 53. d., 337/1949pol. Szlovákiai magyar kultúregyesület alapszabály-tervezete.) 172 MOL, PF-TÜK, 40. d„ 91/1949-50. Feljegyzés. 173 MÓL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 53. d„ 337/1949pol. Szlovákiai magyar kultúregyesület alapszabály-tervezete. 174 MÓL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 66. d„ sz. n./1949. „Szlovákiai magyar dolgozók kultúregyesülete” alapsza­bály-tervezete; MÓL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 52. d., 682/1949. Rubin Péter követségi titkár szlovákiai útja (Értesüléseik nem voltak alaptalanok, Viliam Široký miniszterelnök-helyettesi irodája ugyanis február 11-én valóban a reszlovakizáltak Csemadok-tagságát tiltó szövegrész elhagyására utasította Daniel Okálit. [SNA, PV-sekr., 193. d., 236/48 sekr., vö. Szabó Rezső: i. m. 245-246. p.j) 51

Next

/
Thumbnails
Contents