Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Popély Árpád: A prágai és a magyar külképviselet és a csehszlovákiai magyarság (1948 - 1956)
készítésében korábban maga is közreműködött - október 14-én szintén szót emelt annak egyoldalú magyaréi lenessége ellen.158 Az sem volt titok, hogy a bizottság magyar tagjai szoros kapcsolatot tartanak fenn a magyar főkonzulátussal, amely többek között a tőlük szerzett értesülések alapján tájékoztatta Budapestet az akció előkészületeiről. Štefan Bašťovanský pártfőtitkár az elnökségi ülésen megemlítette Vándor konzullal folytatott beszélgetését is, aki felrótta neki az akció magyarellenes, nacionalista jellegét, s azzal a kijelentéssel távozott tőle, hogy az Csehszlovákia számára „politikai károkat fog okozni". Viliam Široký pártelnök erre amellett, hogy ezúttal védelmébe vette az akciót, mint amelyet osztályalapon hajtottak végre, a Magyar Bizottság feloszlatását javasolta, amit Ladislav Hoidoš és Gustáv Husák - a bizottság tagjainak a magyar főkonzulátussal fenntartott kapcsolataira utalva - szintén helyeselt. Amint azt Husák rosszallóan megjegyezte: „közelebb áll hozzájuk a magyar konzulátus, mint a pártközpont". A szlovák pártvezetés ezt követően paradox módon azzal párhuzamosan, hogy elrendelte a kitelepítési akció leállítását, kimondta egyúttal a Magyar Bizottság felszámolását is azzal, hogy titkára, Fábry István a KB Titkárságának magyar ügyekben illetékes referense marad.159 A kitelepítési akció befejezését a prágai pártvezetés 1949. október 24-i határozata nyomatékosította. A CSKP KB Elnöksége fegyelmi eljárást kezdeményezett az akcióért felelőssé tett Daniel Okáli ellen, s határozatban rögzítette azt is, hogy értesíteni kell a magyar elvtársakat a foganatosított intézkedésekről.160 Erre két nap elteltével került sor, amikor Rudolf Slánský pártfőtitkár Farkas Mihályhoz intézett levelében tájékoztatta az MDP vezetését az akció leállításáról.161 1949. október 27-én Vándor konzul, október 29-én pedig Szkladán követ szintén a Délakció leállításáról értesítette Budapestet. Utóbbi felhívta a figyelmet a cseh és a szlovák pártvezetők közötti véleménykülönbségekre, valamint a kitelepítés kérdésének magán a szlovák pártvezetésen belüli ellentétes megítélésére is. Meglátása szerint a Dél-akciót „objektiven Slánský szemlélte”, „a bizonytalankodó és indifferens pozíciót Bašťovanský foglalta el, aki egyik oldalról engedett Husák és Okáli nyomásának, a másik oldalról nem látta tisztán és világosan a következményeket és a technikai végrehajtás lehetőségét”. Az akció ellentmondásos megítéléséhez, majd leállításához a követ véleménye szerint hozzájárult még a magyar kormány és pártvezetés álláspontja ismeretének a hiánya, valamint a negatív nemzetközi visszhangtól és a szlovákiai magyarok „ellenséges hangulatától” való félelem.162 A Dél-akciót tehát hivatalosan leállították, a későbbiek folyamán azonban a követség és a főkonzulátus egyaránt több jelentésben számolt be magyar családok folytatódó kilakoltatásáról és összeköltöztetéséről. Az intézkedések általában a Dél-akció keretében egyszer már áttelepíteni szándékozott családokat érintették, ezért a jelentések az akció más for158 A Magyar Bizottság október 14-i üléséről készült feljegyzést közzétette Popély Árpád (szerk.): i. m. 204-205. p.; magyar fordításban Vadkerty Katalin: A deportálások... i. m. 191-192. p, 159 SNA, ÚV KSS - Preds., 792 d., Zasadnutie predsedníctva ÚV KSS, ktoré sa konalo dňa 21. októbra 1949; az elnökségi ülés jegyzőkönyvét és határozatát közzétette Popély Árpád (szerk.): i. m. 205-210. p 160 NA ČR, ÚV KSČ, f. 02/1, sv. 13, a. j. 192, Zápis č. 39 ze schúze predsedníctva ÚV KSČ, konané dne 24. FQna 1949. 161 MOL, MDP, 276. f., 65. cs., 202. ô. e., 54.1. 162 MOL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 53. d., 907/1949. Beszélgetés Široký miniszterelnök-helyettessel; uo., 855/1949. Megbízhatatlanok eltávolítása a magyar vidékről. 49
