Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
A magyar és csehszlovák íróknak a zsúfolt műsor következtében a nap folyamán kevés alkalmuk nyílott a közvetlen beszélgetésre. Este, a színielőadás első felvonása után azonban összejöttek, érdekes, tartalmas beszélgetést folytattak és közelebbről megismerkedtek. A megbeszélésnek az volt a hiányossága, hogy míg a mi íróink nyíltan és őszintén beszéltek irodalmi problémáinkról, addig a cseh és szlovák írók inkább csak kérdeztek, de a maguk nehézségeiről vajmi keveset beszéltek. Horák miniszterhelyettes később elmondotta, hogy restellte a vita egyoldalú jellegét, amely egyben azt is megmutatta, hogy az irodalmi kritika kérdése nálunk jobban áll, mint Csehszlovákiában. Egészében a komáromi Jókai-ünnepségnek nagy manifesztációs jelentősége volt. Eddig még nem volt rá példa a két ország közötti kapcsolatok során, hogy a legkiválóbb magyar és csehszlovák írók ilyen nagy számban találkoztak volna. A cseh íróknak - amint ezt J. Marek megjegyezte - az volt a benyomásuk, hogy az ünnepségeknek kissé nacionalista jellege volt, ami főleg a közönség magatartásában nyilvánult meg. Ennek az a magyarázata, hogy a cseh írók nehezen értik meg a komáromi magyar dolgozókat, akik Magyarország határán élnek, de alig részesülnek a magyar-csehszlovák kultúrkapcsolatból s így érthető, hogy nagyobb örömmel és lelkesedéssel fogadták a Magyarországról érkezett írókat és színészeket, mint a csehszlovák vendégeket. 2. ) Prágában a Magyar Kultúra rendezett Jókai-ünnepséget június 8-án. Itt Jarmila Glazarová államdijas írónő számolt be a magyarországi Jókai-ünnepségekről, majd dr. Rákos Péter adjunktus, a Károly Egyetem magyar szemináriumának vezetője méltatta Jókai munkásságát. Vľtézlav Vejražka államdijas művész, a prágai Nemzeti Színház tagja szemelvényeket olvasott fel Jókai műveiből. A műsor zenei részét Liszt és Bartók művek, illetve magyar népdalok alkották Éva Bernáthová és Piroska Vandrová előadásában. A színvonalas műsornak sikere volt. A rendezvényen több élvonalbeli író, a Külügy- és Kultúrügyi Minisztérium képviselői és más meghívottak vettek részt. A megküldött Jókai-kiállítás anyagát a Magyar Kultúra üzlethelyiségében helyeztük el, ahol elég nagy érdeklődést kelt. 3. ) A Jókai-évforduló sajtóvisszhangja a szlovák lapokban jelentős, a cseh sajtóban közepes volt. A cseh lapok főleg a követség által elhelyezett anyagot közölték (Svét v obrazech, Kvéty), az irodalmi újság önálló cikket hozott, a napilapok pedig a komáromi ünnepség kapcsán emlékeztek meg Jókairól. Figyelemre méltó a pozsonyi Pravda cikke Jókai szlovák kapcsolatairól Sas Andor tollából.752 753 Legtöbbet a Kultúrny život foglalkozott Jókaival.754 A közeljövőben a cseh sajtóban is még megjelenik néhány Jókai-írás és a rádió számára is készítettünk anyagot. Nehézséget okoz az anyag elhelyezésénél, hogy a korlátozott terjedelmű 752 Helyesen: Nemzeti Front. 753 Sas Andor írása a Pravda 1954. május 5-i számában jelent meg Jókai a slovenský ľud (Jókai és a szlovák nép) címmel. 754 A Kultúrny život 1954. május 8-án Egri Viktor Móric Jókai, najväčší maďarský rozprávač (Jókai Mór, a legnagyobb magyar mesemondó) c. írását közölte, június 5-én pedig Sviatok československej a maďarskej kultúry (A csehszlovák és a magyar kultúra ünnepe) címmel közölt tudósítást a komáromi Jókai-ünnepségről. 474
