Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Popély Árpád: A prágai és a magyar külképviselet és a csehszlovákiai magyarság (1948 - 1956)
A Csehországból hazatért magyar deportáltak elhelyezése idővel paradox módon újabb magyarellenes intézkedéssé fajult, s újabb deportálási akciót eredményezett. A szlovák pártvezetés a kérdést egy másik telepítési akcióval, az osztályszempontból és politikailag megbízhatatlannak minősített magyarok Csehországba telepítésével, ill. a hazatért deportáltaknak az ő birtokukban és házukban való elhelyezésével igyekezett megoldani. A Délakció megnevezést kapott tervet pártvonalon az SZLKP KB Elnökségének 1949. szeptember 7-i, állami vonalon a Megbízottak Testületé szeptember 12-i határozata konkretizálta. Az akció levezénylésével Daniel Okálit bízták meg, az egyes járásokban pedig különbizottságokat alakítottak egyrészt annak megállapítására, hogy ki lakhat a volt deportált házában: a hazatért volt tulajdonos vagy a vagyonába betelepült szlovák telepes. A bizottságok másik feladata a politikailag megbízhatatlan, s biztonsági okokból Csehországba telepítendő személyek, ill. családok jegyzékének az összeállítása volt, akik házában és vagyonában a deportáltakat vagy a deportáltak vagyonába betelepült szlovákokat kívánták elhelyezni.145 A névjegyzékekre elsősorban az állampolgárságukat vissza nem kapott, a magyarországi áttelepítésre „háborús bűnösként" kijelölt, de át nem telepített, valamint a népbíróságok által elítélt, de áttelepítésre nem kijelölt módosabb személyeket kellett volna felvenni. A kitelepítésre kijelölt családok száma folyamatosan változott. Mivel kiválasztásuk során nem tartották be a megfogalmazott szempontokat, s számos visszaélés is történt, a listákat többször felülvizsgálták. A névjegyzékbe felvettek közül a legtöbben népbíróság előtt egyáltalán nem álltak, vagy ha igen, az felmentette őket, s legtöbbjük állampolgársággal is rendelkezett. Az eredeti elképzelések még mintegy 3 ezer család, azaz 14-15 ezer személy Csehországba telepítéséről szóltak. Ez a szám szeptember végére ezer családra, azaz 4 ezer személyre, október elejére 866, október közepére pedig 644 - egy-két kivételtől eltekintve magyar - családra csökkent.146 Az újabb kitelepítési előkészületeit nem lehetett titokban tartani, híre kiszivárgott, s a magyar lakosság körében pánikhangulatot idézett elő. Nagy számban keresték fel a pozsonyi magyar főkonzulátust s kérték védelmét nem csak az érintettek, hanem azok is, akiket a tervezett akció híre bizonytalanságban tartott. A főkonzulátus az akcióról 1949. szeptember 14-én értesült,147 s három nap múlva már jelentésben tájékoztatta Budapestet annak előkészületeiről. Vándor József konzul szerint - akit ugyan Fábry István, a Magyar Bizottság titkára azzal nyugtatott meg, hogy a „reakciós elemek” elszállításáról van szó, s az akció nem csak a magyarokra terjed ki - félő, hogy a csak a magyarokkal szemben alkalmazott eljárás „újból egy tömbbé fogja kovácsolni a magyarokat, újból bizonytalanságba 145 SNA, ÚV KSS - Preds., 792 d., Uznesenie Predsedníctva KSS zo dňa 7. IX. 1949 o riešení niektorých otázok na južnom pohraničí; SNA, ÚP ZP - Zas. ZP, 46. d., Uznesenia z 57. zasadnutia X. Zboru povereníkov, konaného dňa 12. septembra 1949; a két határozatot közzétette Šutaj, Štefan: „Akcia Juh“. Odsun Maďarov zo Slovenska do Čiech v roku 1949. Praha, Ústav pro soudobé dëjiny AV ČR /Sešity Ústavu pro soudobé dejiny, Vol. 8./, 1993. 66-74. p., Popély Árpád (szerk.): i. m. 193-201. p. 146 A Dél-akcióra bővebben lásd Šutaj, Štefan: „Akcia Juh"... i. m.; Šutaj, Štefan: A Dél-akció. A szlovákiai magyarok 1949. évi kitelepítése. Regio 3. évf. (1992) 2. sz., 91-112. p.; Hrabovec, Emilia: „Aktion SÜD". Die ungarische Frage in der südlichen Slowakei von September bis Oktober 1949. In Lukan, Walter - Suppan, Arnold (Hrsg.): Nationalitäten und Identitäten in Ostmitteleuropa. Festschrift aus Anlaß des 70. Geburtstages von Richard Georg Plaschka. Wien - Köln - Weimar, Böhlau /Osthefte. Sonderband; 12./, 1995, 97-117. p.; Hrabovcová, Emília: Akcia JUH. Jeseň 1949 na južnom Slovensku v tieni štátnej bezpečnosti. In Zločiny komunizmu na Slovensku 1948-1989.1. Prešov, Vydavateľstvo Michala Vaška, 2001.425-454. p.; Vadkerty Katalin: A deportálások... i. m. 82-89. p. 147 MOL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 53. d., 746/1949. A megbízhatatlanok eltávolítása a magyar vidékről. 46
