Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
Bacílek elvtárs kifogásolta, hogy a CSEMADOK működése olyan irányban folyik, mintha pártszervezet lenne, ez megmutatkozik a külsőségekben (dekorációk stb.), azonkívül a közgyűlési beszámolókban is. A CSEMADOK-nak mint kultúregyesületnek elsősorban a pártonkívüli tömegekre kell helyeznie a súlyt, aktivizálni ezeket, de ezt nem képesek eredményesen folytatni addig, amígszektáns politikákat folytatnak, beleesve sok baloldali elhajlásba. Véleményem szerint is fennáll a CSEMADOK-nál ez a baloldali elhajlás, ami megnyilvánul pl. abban, hogy a különböző iskolázásnál, amelyet a CSEMADOK szervez meg, egyrészt főleg a már sok irányban lekötött kádereket vonja be, azonkívül olyan módszereket alkalmaznak ott, mintha pártiskolában lennének. Pl. felvetik az egyházból való kilépés kérdését az iskola tagjai felé, amelynek következtében legtöbb esetben ki is lépnek az egyházból, de minden meggyőződés nélkül, nem is beszélve ezzel kapcsolatban szüleik, családtagjaik véleményéről. Hiba a CSEMADOK munkájában, ami a fentiekből adódik, hogy nem vonják be munkájukba eléggé a helyi haladó értelmiségieket, tanítókat, orvosokat stb., akiknek befolyása nagy a lakosság körében. Ugyanígy nem használják ki eléggé a hazafias papok segítségét, akik a békemozgalomban tevékenyen részt vesznek. Nincsenek elég nagyszámban bevonva a CSEMADOK tevékenységébe a nők sem, holott a nők fokozottabb bevonásával lényegesen eredményesebb munkát tudnának végezni. Ezzel szemben sok helyen a magyar nemzetiségű ifjúság csak a CSEMADOK-ban tevékenykedik, és nem vesz részt a CSISZ munkájában. A közgyűlésen nagyobbrészt felvetődtek ezek a problémák és az, hogy egyes CSEMADOK-vezetők diktatórikusán foglalkoznak a tagokkal. Ezenkívül a közgyűlésen egyik sokat vitatott kérdés az iskolakérdés volt. Pl. a kassai ipariskola egyik hallgatója elmondta, hogy az iskola internátusában lakó kb. 300 diákot kilakoltatták az internátusból azokba az épületekbe, amelyeket a HUKO építkezésével kapcsolatban több kilométerre Kassától építettek. Egy másik felszólaló sérelmezte azt, hogy községükben eddig volt magyar nyelvű általános iskola, amelyet most megszüntettek azzal az indokkal, hogy nincs pedagógus az iskola számára. Többen kifogásolták, hogy a 11 éves iskolákat nem állították fel olyan nagyobb városokban, mint Pozsony, Fülek stb., ugyanakkor szlovák 11 éves iskolák vannak a nagyobbrészt magyarlakta községekben is. Az iskolakérdést igyekeztek a CSEMADOK központi vezetői levenni a közgyűlésen, azzal, hogy ez nem tartozik a CSEMADOK hatáskörébe, mert ez tisztára az iskolai szervek ügye. A közgyűlésen felszólalt a SZLKP Központi Bizottsága nevében Klokoč közművelődésügyi megbízott, valamint Kubač elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke. Ezenkívül részt vett a közgyűlésen az ukrán és a lengyel nemzetiség képviselője is, akik felszólalásukban üdvözölték a szlovákiai magyar dolgozókat. A beszámolók és a felszólalások az Új Szó 1953. X. 6. és 7. számaiban, valamint a Fáklya legközelebbi számában találhatók.744 Füredi főkonzul MOL, KÜM-TÛK, Csehszlovákia, 54. d., 00226/4/1953, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat 744 Az Új Szó 1953. október 6-án A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének IV. országos közgyűlése c. írásában számolt be a közgyűlésről, október 7-én azonban már nem foglalkozott vele; a Fáklya 1953. októberi-novemberi összevont száma Ondrej Klokoč felszólalását, Lőrincz Gyula beszámolóját, valamint a közgyűlés határozatát közölte. 452
