Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)

Dokumentumok

Bacílek elvtárs kifogásolta, hogy a CSEMADOK működése olyan irányban folyik, mint­ha pártszervezet lenne, ez megmutatkozik a külsőségekben (dekorációk stb.), azonkívül a közgyűlési beszámolókban is. A CSEMADOK-nak mint kultúregyesületnek elsősorban a pár­­tonkívüli tömegekre kell helyeznie a súlyt, aktivizálni ezeket, de ezt nem képesek eredmé­nyesen folytatni addig, amígszektáns politikákat folytatnak, beleesve sok baloldali elhajlásba. Véleményem szerint is fennáll a CSEMADOK-nál ez a baloldali elhajlás, ami megnyilvánul pl. abban, hogy a különböző iskolázásnál, amelyet a CSEMADOK szervez meg, egyrészt főleg a már sok irányban lekötött kádereket vonja be, azonkívül olyan módszereket alkalmaznak ott, mintha pártiskolában lennének. Pl. felvetik az egyházból való kilépés kérdését az iskola tag­jai felé, amelynek következtében legtöbb esetben ki is lépnek az egyházból, de minden meg­győződés nélkül, nem is beszélve ezzel kapcsolatban szüleik, családtagjaik véleményéről. Hiba a CSEMADOK munkájában, ami a fentiekből adódik, hogy nem vonják be mun­kájukba eléggé a helyi haladó értelmiségieket, tanítókat, orvosokat stb., akiknek befolyása nagy a lakosság körében. Ugyanígy nem használják ki eléggé a hazafias papok segítségét, akik a békemozgalomban tevékenyen részt vesznek. Nincsenek elég nagyszámban bevonva a CSEMADOK tevékenységébe a nők sem, holott a nők fokozottabb bevonásával lényegesen eredményesebb munkát tudnának végezni. Ezzel szemben sok helyen a magyar nemzetiségű ifjúság csak a CSEMADOK-ban tevékenykedik, és nem vesz részt a CSISZ munkájában. A közgyűlésen nagyobbrészt felvetődtek ezek a problémák és az, hogy egyes CSE­­MADOK-vezetők diktatórikusán foglalkoznak a tagokkal. Ezenkívül a közgyűlésen egyik sokat vitatott kérdés az iskolakérdés volt. Pl. a kassai ipariskola egyik hallgatója elmondta, hogy az iskola internátusában lakó kb. 300 diákot kilakoltatták az internátusból azokba az épületekbe, amelyeket a HUKO építkezésével kapcsolatban több kilométerre Kassától épí­tettek. Egy másik felszólaló sérelmezte azt, hogy községükben eddig volt magyar nyelvű általános iskola, amelyet most megszüntettek azzal az indokkal, hogy nincs pedagógus az iskola számára. Többen kifogásolták, hogy a 11 éves iskolákat nem állították fel olyan nagyobb városokban, mint Pozsony, Fülek stb., ugyanakkor szlovák 11 éves iskolák vannak a nagyobbrészt magyarlakta községekben is. Az iskolakérdést igyekeztek a CSEMADOK köz­ponti vezetői levenni a közgyűlésen, azzal, hogy ez nem tartozik a CSEMADOK hatásköré­be, mert ez tisztára az iskolai szervek ügye. A közgyűlésen felszólalt a SZLKP Központi Bizottsága nevében Klokoč közművelő­désügyi megbízott, valamint Kubač elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke. Ezenkívül részt vett a közgyűlésen az ukrán és a lengyel nemzetiség képviselője is, akik felszólalá­sukban üdvözölték a szlovákiai magyar dolgozókat. A beszámolók és a felszólalások az Új Szó 1953. X. 6. és 7. számaiban, valamint a Fáklya legközelebbi számában találhatók.744 Füredi főkonzul MOL, KÜM-TÛK, Csehszlovákia, 54. d., 00226/4/1953, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat 744 Az Új Szó 1953. október 6-án A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének IV. országos közgyű­lése c. írásában számolt be a közgyűlésről, október 7-én azonban már nem foglalkozott vele; a Fáklya 1953. októberi-novemberi összevont száma Ondrej Klokoč felszólalását, Lőrincz Gyula beszámolóját, valamint a közgyűlés határozatát közölte. 452

Next

/
Thumbnails
Contents