Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
A Csehszlovákiában élő magyarok helyzetében az 1952-es évben további fejlődés volt tapasztalható. Biztosították a CSEMADOK tömegszervezeti jellegét és a Népfrontban737 való helyét. A CSEMADOK-központban a vezetés átszervezése eredményesebbé tette a munkát, most már rendszeresebben be tudnak kapcsolódni a különböző országos mozgalmakba, akciók szervezésébe (szövetkezetek szervezése, közös mezőgazdasági munkák megszervezése, békemozgalom, nők bevonása a munkába, sajtókampány stb.) és tevékenységük már nem annyira csak kultúrmunkából áll. Jelentős eredményeket érnek el az egymást követő különböző tanfolyamok, iskolák megszervezésével, amelyekről sok kádert adnak a közigazgatásnak, sajtónak és egyéb szerveknek. Még fennáll az a hiba, hogy sok helyen a CSEMADOK önálló politikát folytat, nincs meg a kapcsolatuk a párttal és a többi tömegszervezettel, ez azonban csak részben az ő hibájuk. Ebből adódik, hogy nem tudnak elég gyorsan és következetesen fellépni az ellenség különböző rémhíreivel szemben, amely sok zavart, bizonytalanságot okozott különböző helyeken. A nacionalizmus erősödését lehetett tapasztalni az itt élő magyarok között is és ettől nem volt mentes több kerületi és járási CSEMADOK-titkár sem. Sok zavart okoz a CSEMADOK központi vezetői között, hogy bizonytalanok abban, hogy a nemzeti forma, szocialista tartalom sztálini elvét hogyan alkalmazzák saját munkájukban. Ebből a bizonytalanságból adódnak olyan téves felfogások, hogy a magyar klasszikusokkal való szélesebb körű foglalkozás nacionalista színben tűnhet fel. A párt központi szervei mind nagyobb súlyt helyeznek a magyar nemzetiségű lakosság bekapcsolására a pártba, azonban a pártnak ezt a határozatát az alsóbb szervek különböző módon megnehezítik. Ezenkívül érvényben van egy párthatározat, mely szerint nem lehet a párt tagja, aki a keleti fronton teljesített szolgálatot. Ez a határozat főleg a fiatalabb magyar kádereket érinti és nem ok nélkül hangoztatják, hogy ez sérelmes reájuk nézve, mert ugyanakkor azok, akik a Hlinka-gárdának voltak a tagjai vagy vezetői, vezető pártfunkciókban is vannak. Sérelmezik azt is, hogy 20-25 éves párttagsággal rendelkező magyar elvtársakat mint új tagokat, vagy tagjelölteket vesznek vissza most a pártba, ami meggátolja, hogy magasabb pártfunkciókba kerülhessenek, tekintve, hogy szabályozva van, hogy kerületi, járási pártfunkciókba hány éves tagsággal rendelkező párttagot lehet beválasztani. (Központi pártapparátusba csak felszabadulás előtti párttagot, kerületibe 1948 előttit stb.) Ezek a hiányosságok azonban ki lesznek küszöbölve, mert a vezető elvtársak sincsenek megelégedve a magyar nemzetiségűek számarányával a pártban. Jelentős eredménye a fejlődésnek, hogy az Új Szó hivatalosan is a párt lapja lett és mind nagyobb számban jelennek meg magyar nyelvű pártkiadványok, újságok, folyóiratok és könyvek. A kádernevelés szempontjából nagyjelentősége van a 6 hónapos magyar nyelvű pártiskola létesítésének és a kerületekben folyó 1-3 hónapos pártiskoláknak. A Párt és a kormány bizalmas utasítást, illetve rendeletet adott ki a Csehszlovákiában élő magyarok jogegyenlőségének gyakorlati biztosítása szempontjából. A rendelet azonban bizalmas jellegénél fogva nem érte el azt a célt, amelyet szolgált, mert legtöbb helyen csak egy-egy pontját valósították meg, pl. a magyar nyelvű feliratok alkalmazását. A magyar nemzetiségűek különböző vezető funkciókba való helyezését a többségében magyarlakta vidéken, egy pár kivételtől eltekintve, nem hajtották végre. Magyarul is beszélő szlovákokkal, vagy áttelepültekkel akarják megoldani ezt a kérdést, ami kétségkívül érezteti rossz hatását. Kifogásolják ezeken a vidékeken, hogy az előadások, leiratok szlovák 737 Helyesen: Nemzeti Frontban. 440