Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
Közp. Biz. napirendjén két kérdés szerepelt, a népnevelő munka megjavítása és a nacionalizmus ellen folytatandó harc a szlovákiai magyar nemzetiségiek között. Lőrincz elvtárs az elnöki megnyitójában közölte, hogy pár nappal azelőtt beszélt Široký elvtárssal, aki nagyon elítéli azokat a nacionalista megnyilvánulásokat, amelyek az utóbbi időben a CSEMADOK-nál tapasztalhatók. Lőrincz elvtárs nyilván már az előző napon megtartott elnöki ülésen is közölte Široký elvtárs véleményét és ezzel elejét vette, hogy a Közp. Biz. ülésen felvetődjenek azok a problémák, amelyek az utóbbi időben foglalkoztatták a közp. vezetőség több tagját. Örvendetes dolog, hogy a CSEMADOK Közp. Bizottsága nagy felelősségérzettel foglalkozik az időszerű, fontos feladatokkal, azonban emellett fennáll az a valószínűség is, hogy Lőrincz elvtárs Široký elvtárs véleményének közlésével elfojtotta a bátor kritikát, amelyet a Párt új alapszabályzata kötelességévé tesz minden párttagnak. A Pártnak és a kormánynak az itt élő magyarok jogegyenlőségét biztosító bizalmas rendeletét kevés kivételtől eltekintve nem hajtották végre úgy, ahogy az elő volt írva, a megadott határidőre, ami jogosan váltotta ki több felelős CSEMADOK-funkcionárius elkeseredését és bizonyára erre akarták felhívni a Párt illetékes felső vezetőinek a figyelmét. Dénes elvtárs elmondta, hogy az utóbbi időben mind gyakrabban kifogásolják az itt élő magyarok, hogy Zápotocký és Široký elvtárs különböző alkalmakkor mondott beszédeikben csak a csehek és a szlovákok nemzeti arcvonaláról beszél és nem említik meg a magyarokat és a többi más nemzetiségűeket. Sokan ezt úgy értelmezik, hogy a magyarokat nem számítják a nemzeti arcvonal egyenlő tagjának, ami véleményem szerint túlzás, mert az utóbbi időben többször hangsúlyozták ki az itt élő magyarok jelentős hozzájárulását a szocializmus építésében. Fábry elvtárs ezzel kapcsolatban elmondta, hogy amikor az előző szervezeti szabályzatát a pártnak magyar nyelven is ki akarták adni, ő kifogásolta, hogy abban nem voltak csak a csehek és a szlovákok feltüntetve és állítólag Široký elvtárs akkor ezt a kérdést azzal indokolta, hogy a magyarok párttagságának az ügye még folyamatban lévő ügy, ezért nem időszerű a szervezeti szabályzatbajn] megemlíteni a magyarokat is. Pár héttel ezelőtt, amikor a Priesol-ügyben David elvtárs Kassán volt, valaki felszólalásában a magyar nemzetiségi kisebbségről beszélt, amit David elvtárs erélyesen viszszautasított, mondván, hogy csak addig lehetett az itt élő magyarokat kisebbségnek tekinteni, amíg el voltak nyomva, de amikor biztosítják nekik az egyenjogúságot, akkor már nem kisebbség, hanem nemzetiség. Füredi főkonzul MOL, KÙM-TÜK, Csehszlovákia, 54. d., 00226/1953, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat 435
