Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
iskolákat nyitottak meg, mint pld. Nagyszombatban 27 osztállyal, Zólyomban 37 osztállyal, Selmecbányán 13 osztállyal. Az ipari iskolákon kívül a tanulók száma igen gyors növekedést mutat az egészségügyi és szociális iskolákban is, ahol a tanulók száma a múlt évvel szemben 50%-kal emelkedett. Szlovákia iparosításával kapcsolatban nagy feladatok hárulnak a főiskolákra is. Az 1948/49-es tanévben a pozsonyi Szlovák Műegyetem valamennyi karát összesen 2320 hallgató látogatta, az 1951/52 tanévben már 3401, 1952/53-ban ez a szám 5.568-ra és 1955/56-ban 12.614-re emelkedik. A hallgatók száma legnagyobb mértékben a bányamérnöki szakon emelkedik, mégpedig az elmúlt évi 285-ről az 1955/56-os tanévben 2.108-ra, továbbá a gépészmérnöki karon 921-ről 3.727-re, de lényegesen emelkedik a hallgatók száma a többi karon is. A jövőben - valószínűleg már a kővetkező tanévben - egyes karok Pozsonyon kívül nyernek elhelyezést, az ipari fejlődés követelményeinek magfelelően. A felszabadulás óta valamennyi főiskola nagy fejlődésen ment keresztül. 1938-ban a főiskolákon csak 2852 hallgató volt, a felszabadulás után 1945/46-ban már 5.748, 1948/49-ben 8.189, az éppen elmúlt tanévben pedig már 8.694 hallgatója volt a főiskoláknak, s ez a szám az 1955/56 tanévig eléri a 21.000-et. A felszabadulás után a Műegyetemen és a Szlovák Egyetemen új karok létesültek, de újabb főiskolák is, mint pld. Kassán a Mezőgazdasági és Erdőmérnöki Főiskola, Pozsonyban a Zeneművészeti Főiskola és Képzőművészeti Főiskola. A jövő tanévben a kassai Műegyetem további karokkal bővül ki: a gépészmérnöki és kohászati karral. Közép-Szlovákiában további főiskolák létesülnek: Zólyomban vegyészmérnöki és Nyitrán mezőgazdasági. Az ipari iskolák és a főiskolák rohamos fejlődésének ilyen adatai azt mutatják, hogy az iskolaügy szerves részévé tudott válni Szlovákia iparosításának, új közép- és felsőkádereket nevel az új feladatok elvégzésére. A többi iskolák fejlődése is hasonló arányban folyik. A kisdedóvók száma például az 1950-es év május 15-i állapottal szemben 1951. július 30-ig 193-mal, az osztályok száma pedig 223-mal emelkedett. Ez lehetővé teszi a kisgyermekes anyák fokozottabb bekapcsolását a termelő munkába. A dolgozókat a főiskolákra előkészítő állami tanfolyamok száma gyorsan növekszik és befogadóképességük is nagyobbodik. Az 1950/51-es tanévben 3 olyan tanfolyam volt, amely a főiskoláknak 276 új munkáskáder látogatót adott, az 1951/52 tanévben pedig újabb 6 tanfolyamon 850 fiatalt készítettek elő a főiskolákra való beiratkozásra. Az elmúlt év tapasztalati azt mutatták, hogy a munkás-előkészítő tanfolyamok hallgatói új, harcos szellemet tudtak bevinni a főiskolákra és főtámaszai voltak a burzsoá nacionalizmus és kozmopolitizmus elleni harcnak. A szlovák iskolaügy fejlődésével egyidejűleg megindult a nemzeti iskolák fejlődése is. A burzsoá nacionalisták eltávolítása az iskolák vezetéséből lehetővé tette, hogy a magyar és ukrán ifjúságot anyanyelvén neveljék és tanítsák. 1948-ban Szlovákiában csak 154 nemzeti iskolának volt magyar tagozata, II. vagy III. fokú iskola azonban nem volt, 1951-ben már 560 magyar nemzeti iskola, 113 középiskola, 5 gimnázium (ebből 2 pedagógiai) és 16 üzemi magyar szakiskola volt. Az 1951/52 tanévfolyamán megnyílt Losoncon az Építészeti Ipari Főiskola, Kassán a Gépészeti Ipari Főiskola,711 Rozsnyón Egészségügyi Felsőiskola és Pozsonyban Elektrotechnikai Ipari Felsőiskola. 711 Felsőiskolákról, nem pedig főiskolákról van szó. 419