Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
A CSEMADOK pozsonyi közp. helyiségeinek a kérdése is meg lett oldva, amennyiben megkapták a volt Nőszövetség helyiségeit, ahol van egy nagy tanácskozóterem és megfelelő számú helyiségek. Az első magyar nyelvű állandó színház szervezése folyik Komáromban, ahol a volt zsidó templomot, mely jelenleg raktár, alakítják át színházzá, kb. 600-700 személy részére. A társulat szervezése is megkezdődött, nagyobbrészt a komáromi színjátszók közül kerülnek ki a tagok, itt azonban nehézséget okoz, hogy e színjátszók legtöbbje élmunkás a komáromi hajógyárban, ahol lényegesen többet keresnek, mint a színháznál, ti. egy színésznek 4-5000.- Kés-t fizetnek, ugyanakkor a gyárban ezek az élmunkások 8-10.000.Kés-t is megkeresnek. A színháznál a keret szerint 42 színész, 4 vezető (igazgató, rendező, stb.) és a műszaki személyzet lesz. Igazgatónak Nagy Jenőt, a Rádió magyar osztályának a vezetőjét javasolták, azonban szintén anyagi okok miatt nem szívesen menne, azonkívül a Rádiótól sem akarják elengedni őt. Wetzler Dórával, a CSEMADOK egyik közp. munkatársával beszéltem a fenti dolgokról, aki ezenkívül elmondta azt is, hogy részt vett a „Tájszínház”-ak legutóbbi értekezletén, ahol meggyőződött arról, hogy politikailag nagyon gyenge színvonalon állnak a színészek és a vezetők egyaránt, amit azzal indokolnak, hogy annyira le vannak kötve utazásokkal és az előkészületekkel, hogy egyáltalán nem tudnak foglalkozni a politikai fejlődésükkel. A magyar faluszínház látogatottsága statisztikai kimutatás szerint sokkal nagyobb, mint a szlováké és nagy szeretettel fogadják őket mindenhol a kultúrára éhes falusi dolgozók. Nagy problémájuk, hogy nem rendelkeznek megfelelő tárgyú és számú olyan darabokkal, amelyek e speciális célra a legalkalmasabbak lennének. Budapesten való legutóbbi fentiétem alkalmával személyesen átadtam Pethő elvtársnak a tájszínházak vezetőinek ilyenfajta kéréseit. A CSEMADOK július 3-án tartotta a Várban első bemutatkozását az újonnan szervezett magyar tánc- és énekegyüttesének. A magyar népi együttes műsorát megnézték a Párt vezetői, Ďuriš elvtárssal az élén több megbízott és a baráti államok konzuljai. A telt nézőtér előtt az együttes nagyon jó benyomást keltett. Voltak hiányosságai is az előadásnak, amelyek egyrészt abból adódtak, hogy a különböző helyekről összeállított énekkar nem tudott több közös próbát tartani, ruhájuk sem volt egyöntetű, a zenekar is külön készült stb. Jelenleg még kevés anyagi alappal rendelkeznek és főleg saját erejükből teremtették elő a különböző helyi csoportok a ruhák költségeit. Jövőre a tervek szerint hivatalosan mint magyar állami népi együttes fognak működni, állandó otthont kapnak és kb. 30 tagú ének, 16 tagú tánc, kb. 30 tagú zenekar és 3-4 vezető, úgy, hogy összes 80-90 tagú lenne az együttes, ami nagyon kis szám. A könyvterjesztés most folyó átszervezése után a magyar szépirodalmi művek kiadása is a CSEMADOK hatáskörébe fog tartozni (Magyar Könyvkiadó). A CSEMADOK munkájában határozottan megállapítható a fejlődés, amelyre jellemző továbbra is, hogy a kezdeményezések nagyobbrészt alulról történnek és mind gyakoribbak azok az esetek, amikor a helyi párt- és nemzeti bizottságok szlovák vezetői is bekapcsolódnak a CSEMADOK munkájába, segítik őket, közös programokat szerveznek, stb. Füredi József főkonzul MOL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 54. d., 08768/1952, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat 415
