Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
helyi ismeretekkel és sok esetben soviniszta alapon ítélt meg egy-egy ügyet. Egyébként is erősen érezhető a nacionalisták munkája, amelyek főként az áttelepítettek közül kerülnek ki, akiket viszont valakik irányítanak. Jellemző eseteket mondott el, pl. Široký elvtárs születésnapja alkalmával rendezett ünnepségeken, amelyet a Párt rendezett, a Škoda-gyár ipari tanulóinak egy csoportja ütemesen kiabálta szlovákul: „magyarokat ki a Duna mögé”. Kénytelenek voltak emiatt megszakítani az ünnepséget. Mint utólag kiderült, a tüntetők mögött egy volt Hlinka gárdista parancsnok állt, aki most oktatója volt a tanulóknak, akit ezután az eset után távolítottak el az üzemből. Egy másik alkalommal egy ünnepségre meghívták a szlovák és a magyar középiskolák kultúrcsoportjait szereplésre, azonban a szlovák diákok nem jöttek el, így politikusabbnak látták a magyar diákok szereplését is elhalasztani. A tanárt, aki a szlovák diákokat ilyen irányban befolyásolta, áthelyezték máshová. Május 9-én ünnepélyes keretek között akarták megkoszorúzni az egy temetőben levő cseh legionisták és az elesett magyar vörösjkatonák] sírját. A kivonult katonai díszszázad csak a legionisták sírjánál sorakozott fel, a tömeg azonban elhaladt a felsorakozott díszszázad előtt és csak az elesett magyar vöröskatonák sírját koszorúzta meg. Május 9-én de., amikor Pozsonyba indultunk vissza, a város egyik főutcáján kb. százan, főleg asszony verődött össze, látszott, hogy valami rendkívüli eset történt. A velünk utazó Nagy Jenő, a Rádió munkatársa úgy értesült, hogy ismét magyarellenes tüntetés zajlott le. Személyes tapasztalataink alapján megállapíthattuk azt, hogy Komáromban úgy a szlovákok, mint a magyarok részéről történnek helytelen megnyilvánulások és tapasztalhattuk, hogy a Párt és a város vezetői igyekeznek mindent elköveti ezek megszüntetésére, azonban nehéz helyzetben vannak, mert a város gyors fejlődése során sok nemkívánatos elem kerül Komáromba, akiknek munkáját nehéz ellenőrizni. így a reakció merészebben tevékenykedik. Erre jellemző, hogy az elmúlt napokban Sztálin elvtárs képei alá egy nyomtatott feliratot ragasztottak a következő szöveggel: „Katini hóhér”. Új járási vezető párttitkár jött Komáromba Handlováról,704 aki Fábry elvtársék közlése szerint nagyon képzett jó elvtárs, csak az a baj, hogy nem tud magyarul, holott a város lakosságának nagy része magyar nyelvű. Beck elvtárs közölte, hogy a közeljövőben meg fog jelenni a törvény, amely biztosítja, hogy a hivatalos érintkezések mindkét nyelven történjenek. Ők ezt a problémát már megoldották azáltal, hogy minden hirdetmény hangszórón vagy plakátokon éppúgy, mint a személyes érintkezéseknél magyarul is történik. A CSEMADOK helyi csoportja által rendezett békehangversenyt rendkívül nagy érdeklődés előzte meg, amire jellemző, hogy a volt katolikus kör kerthelyiségében kb. 2.400 néző volt, de nagyon sokan nem jutottak jegyhez. A belépődíj 30-50.- Kčs volt. A hangverseny nagyon lelkes hangulatban folyt le, nagyon tehetséges szereplőket ismertünk meg, akik közül legtöbb a hajógyárban dolgozik és a legjobb munkások. (A Komáromban létesítendő állandó magyar nyelvű színház tagjai is főleg a komáromi színjátszók közül fognak kikerülni.) A műsor összeállításánál hiba volt, hogy egy-két számtól eltekintve mind olyan volt, amelyet nyugodtan előadhattak volna az 1900-as években, a vezetők ezt azzal indokolták, hogy nem áll rendelkezésükre új anyag, sem az énekkar, sem pedig a szólisták részére. Véleményünk szerint ez nem helytálló. Azonkívül hiba volt, hogy az egyébként elég politikus összekötő szöveget csak magyarul mondták, holott igen sokan voltak a közönség 704 Nyitrabányáról 411
