Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
105 Pozsony, 1951. július 14. Füredi József főkonzul összefoglaló jelentése a csehszlovákiai magyar iskolákról. BIZALMAS 264/biz.-1951. Pozsony, 1951. július 14. Előadó: Földes J-né Tárgy: Összefoglaló jelentés a csehszlovákiai magyar iskolákról. Hiv. szám: 05467/biz.pol. Melléklet: 8 db.669 A Magyar és Csehszlovák Köztársaság között az 1945-47-es években lebonyolftott lakosságcsere után is jelentős számú magyarság maradt Csehszlovákia területén, különösen Szlovákia déli határvidékén. A magyar gyermekeknek saját anyanyelvükön való iskoláztatása érdekében az 1948/49-es iskolaévig nem történt intézkedés. Ezek a gyermekek úgy iskolaköteles korban, mint ezen túl is szlovák tanítási nyelvű iskolát látogattak, de elég gyakori volt az is, hogy egyáltalában nem jártak iskolába két-három éven keresztül. A reakciós iskolai közigazgatás nem respektálta a magyar nemzetiségűeknek azt a jogát, hogy a lenini-sztálini nemzetiségi politika elvei alapján saját anyanyelvükön tanulhatnak, saját nemzeti kultúrájukat fejleszthetik. A Szlovákiai Kommunista Párt670 világos és félreérthetetlen szándékával szemben a reakciós pártok képviselői, akik annak idején többségben voltak a nemzetgyűlésben és a kormányban, a Szlovák Nemzeti Tanácsban és a Megbízottak Testületében, nem ismerték el a magyar nemzetiségűek jogát magyar tanítási nyelvű iskolára. A reakciós politikai tényezők ezen törekvését támogatták az akkori burzsoá nacionalisták is, mint Gustáv Husák, a Megbízottak Testületének elnöke és maga az iskolaügyi megbízott, Laco Novomeský is. Az akkori iskolaügyi miniszter nyugodtan támaszkodhatott e tekintetben Novomeskýre. Csak 1948 februárja után, amikor a munkásosztály vette kezébe a hatalmat, mutatkozott e téren is kedvező fordulat, de az első fázisában csak részleges volt, mert Husák és Novomeský továbbra is megmaradtak a vezető helyeken. Az Iskolaügyi Megbízotti Hivatal mellett létesített magyar iskolai ügyosztály felállításával párhuzamosan a pozsonyi Neveléstudományi Intézet mellett is létesült egy pedagógiai magyar referátum. Jellemző Novomeský beállítottságára, hogy a magyar tankönyvek szerkesztésével egy volt fasiszta tanítót bízott meg. Ebben a stádiumban önálló magyar tanítási nyelvű iskolákat nem létesítettek, csak a már meglevő szlovák iskolák mellett - ahol megfelelő számú jelentkező volt - párhuzamos osztályokfat] állítottak fel. A helyi soviniszta tényezők itt gyakran túlkapásokat követtek el, eltanácsolták a szülőket a magyar párhuzamos osztályokba való beíratástól, a reszlovakizáltakat megfélemlítették stb. Az Iskolaügyi Megbízotti Hivatal kiadta ugyan a magyar párhuzamos osztályok tanrendjét és iskolai szabályzatait, de ez csak egy keretterv volt, amely általános irányelveket tartalmazott. Ismét jellemző az akkori iskolaügyi politiká-669 Az irat mellett a mellékletek nem találhatók. 670 Helyesen: Szlovákia Kommunista Pártja. 375
