Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
az igények úgy megnőttek, hogy egységes terv nélkül továbbhaladni szinte lehetetlenné vált. Növelte a nehézségeket, hogy csehszlovák részről egy darabig be akarták bizonyítani, hogy egyezmény nélkül is lehet együttműködni, mi viszont ennek az ellenkezőjét igyekeztük igazolni. Közben a gyakorlati kulturális kapcsolatok, különösen zenei és filmvonalon mégis folytak és nem is eredménytelenül. A budapesti és prágai rádió meg sem várva a kultúregyezményt, megkötötte a maga külön egyezményét. Nagy jelentősége volt a Prágában megnyílt Magyar Könyvnek, amely számos hibája ellenére nagyon sokat tett már eddig is Magyarország megismertetése terén, sőt a csehszlovákiai magyarok ideológiai és kulturális fejlődését is elősegítette. A könyvesbolt jelentőségét mutatja, hogy fennállása óta állandó céltáblája az ellenségnek, amely Prágában maximális igényekkel, Budapesten minimális támogatással igyekezett munkáját akadályozni. Komoly diplomáciai harc folyt a pozsonyi könyvesboltért, amelyet végül is maguk a szlovákok állítottak fel, ami jó megoldás. Nem sikerült ugyan az elmúlt évben megindítani a budapesti könyvesbolt működését, megnyitása azonban most már küszöbön áll. Csaknem eredménytelen volt mindeddig a magyar nyelvű könyvkiadás összehangolása magyar-szlovák viszonylatban, pedig ez a legsürgősebb feladatok közé tartozik. Szép sikere volt viszont a pozsonyi dokumentációs kiállításnak. A sportkapcsolatok kielégítően fejlődtek. A csehszlovákiai sajtó Magyarországgal, de általában a népi demokráciákkal csak mérsékelten foglalkozott az elmúlt évben. Kétségtelen, hogy ha a követség tájékoztató tevékenysége komolyabb lett volna, ez a sajtóban is megmutatkoznék, a döntő ok azonban nem ez, hanem a kellő érdeklődés hiánya a szerkesztőségek részéről. Ezt bizonyítja, hogy a Tartós Békében662 megjelent bírálat óta a magyar vonatkozású cikkek és hírek száma lényegesen szaporodott. A csehszlovák közönség, részben a lapok tartózkodása, részben a kultúrkapcsol átok hiányosságai miatt, az új Magyarországot nem ismeri eléggé, bár kétségtelenül érdeklődik (pl. a magyar filmek iránt) különösen Szlovákiában. A szlovákiai magyarok helyzetében az 1950-es év hatalmas változást hozott. A döntő fordulat a KSS IX. kongresszusa volt, amikor leleplezték a szlovák Pártba befurakodott nacionalistákat, akik szovjetellenes és csehellenes tevékenységük mellett a magyarok egyenjogúságának is legfőbb kerékkötői voltak. A kongresszus után megindult ideológiai tisztulás és az élvonalbeli nacionalisták leváltása számos gyakorlati eredménnyel járt a szlovákiai magyarok vonalán is. így elsősorban megkezdték a magyarok bevonását a KSS- be, a tömegszervezetekbe és a nemzeti bizottságokba. Azután megoldották a régóta vajúdó magyar iskolák kérdését, bár a tanítók, tankönyvek és tantermek hiányát nem sikerült első nekifutásra felszámolni. Az addigi egyetlen Új Szó mellett a magyar heti és havi folyóiratok egész sorát adták ki. Megalakult az első magyar vándorszíntársulat. Megkezdték a magyar könyvek árusítását egész Szlovákiában és fokozták a magyar nyelvű könyvkiadást. Megnyitották a pozsonyi magyar közkönyvtárat. Megkezdték a fegyverviselési engedélyek kiadását a magyarok számára is. És végül, de nem utolsó sorban, behívták az első magyar újoncokat a hadseregbe és azt is lehetővé tették, hogy tiszti iskolára kerüljenek. A hadseregben is megindult különben a magyar nyelvű ideológiai és kulturális nevelés. Mindezek az eredmények nagyon szépek, különösen ha figyelembe vesszük, hogy 1949-ben még az állampolgársági eskü letétele és a deportáltak visszatelepítése voltak a magyarokkal kapcsolatos legfőbb problémák és hogy 1949 őszén még a Déli akció fenye662 A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának Tartós békéért, népi demokráciáért! c. hetilapjáról van szó. 365
