Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
lapja, és a Náš národ (Nemzetünk) c., a Matica slovenská hivatalos hetilapja a szlovákiai magyarság helyzetének alakulásával szintén ebből a szempontból foglalkozott ugyan, azonban inkább olyan vonatkozásban, hogy megnyugtassa - főleg - a dél-szlovákiai szlovákságot, hogy a magyarok egyenjogúsítása nemhogy érdekeit sértené, hanem - ellenkezőleg - legelemibb érdekük. Az elmúlt év során főleg két problémával kapcsolatban vált ez szükségessé: akkor, amikor a Magyarországgal megkötendő barátsági szerződést kellett előkészíteni és akkor, amikor a magyarok állampolgárságának megadása, a Csemadok megalakulása és a csehországi munkaszolgálatra elszállítottak visszatelepítése nyugtalanságot váltott ki különösen a kolonisták körében. Ugyanakkor a szlovák nyelvű napisajtó ismételten és pozitíve foglalkozott Magyarország helyzetével és a magyar népnek a szocializmus megvalósítása terén elért eredményeivel és inkább ezen keresztül igyekezett a meglevő bizalmatlanságot eloszlatni általában a magyarokkal szemben. A szlovák nyelvű sajtó fent említett szempontjai szerint a sajtóközlemények egy része a barátsági szerződés megkötése előtt általában foglalkozott a szlovákiai magyarság egyenjogúsításának a kérdésével. 1949 januárjától áprilisig a hivatalos szlovákiai politikai tényezők ismételten nyilatkoztak a legkülönbözőbb alkalmakkor és ezekről a nyilatkozatokról számolt be a sajtó. Különösen ki kell emelni Bašťovanský István598 KSS-főtitkár beszámolóját a dél-szlovákiai járási párttitkárok konferenciáján, ahol ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a magyar lakosság egyenjogúsítása érdekében megtett és ismertette a párt legsürgősebb feladatait a magyar kérdésben. A szlovák lakosság megnyugtatására a szlovákiai magyarság helyzetének rendezésével kapcsolatban különösen szükség volt akkor, mikor a csehországi munkaszolgálatra elszállított magyar családokat intézményesen hazaszállították az 1949. év tavaszán és visszatérésük nagy nyugtalanságot okozott a házaikban lakó és ingatlanaikat használó szlovákok körében. Bašťovanský a fentebb már említett beszédében ezzel kapcsolatosan hangsúlyozta ki, hogy „senkinek sincs joga más vagyonához nyúlni még abban az esetben sem, ha az ő jogerősen elkobzott vagyonáról van szó”. A sajtó Falťan Mihály599 földművelésügyi megbízott hasonló kijelentését közölte, mely szerint nevezett biztosította a szlovák kolonistákat, hogy a nekik juttatott földeket és épületeket tőlük senki el nem veheti, mert a Csehországból visszatérő magyarokról másképpen gondoskodnak. Ilyen értelmű közlemény is jelent meg a PRAVDA március 23-i számában.600 Hasonló közleményt hoz a „Náš národ” január 23-i és február 6-i számában,601 amelyben hangsúlyozza, hogy a Csehországból visszatért magyarok nem veszélyeztethetik a kolonistáknak juttatott házakat és földeket, hanem a visszatérők elhelyezése másképpen fog megtörténni. Ezeken a kérdéseken kívül a szlovák napisajtó részletesebben foglalkozott még a Csemadok megalakulásával, míg a reszlovakizáció kérdéséről, a lakosságcseréről és a 598 Štefan Bašťovanský 599 Michal Falťan 600 Az utalás a lap Zrovnoprávnenie Maďarov a pozemková reforma (A magyarok egyenjogúsítása és a földreform) című írására vonatkozik. 601 A lap január 23-i számának Dôverujte a robte si poriadky v obciach i okresoch (Bízzatok és csináljatok rendet a községekben és városokban), valamint február 6-i számának Návrat Maďarov z Čiech nemôže ohrozovať práva našich presídlencov a kolonistov (A magyarok visszatérése Csehországból nem veszélyeztetheti áttelepültjeink és kolonistáink jogait) c. írásáról van szó. 317
