Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)

Dokumentumok

Az 1938. előtti párttagok leigazolása is nagyon vontatottan folyik, részben amiatt, hogy ha sikerül is 2 párttag ajánlását megszerezni, a járási szervezetek hónapokig elfekte­tik a jelentkezési íveket és az elnökség igazolása is hosszú időt vesz igénybe, úgyhogy gya­korlatilag és nagyobb számban az 1938-as párttagok leigazolása csak az 1950-es év ele­jén indult meg. A KSS-ben a magyar párttagok száma relatíve minimális, elsősorban amiatt, hogy míg a szlovákok, főleg az 1948. februári eseményeket követően jóformán minden korláto­zás nélkül tagjai lehettek a pártnak, a magyarok felvétele viszont akkor lett csak engedé­lyezve, amikor a pártba való felvétel általában csak az igazoltan osztályhű - főleg ipari és mezőgazdasági munkások - elsősorban élmunkások részére lett korlátozva. így a mennyi­ségi aránytalanság szembetűnő, nem ilyen arányban ugyan, de a minőségi különbség is nagy, hisz még kevés idő állott rendelkezésre ahhoz, hogy a gyakorlati pártmunkában kifej­lődjék, kinevelhető legyen egy megfelelő káder. És így a káderek hiánya visszahat és erő­sen fékezi a megnyílt lehetőségek kihasználását a magyar tömegek átnevelése és a kapott jogok gyakorlása érdekében. Főleg a fiatal káderek hiányoznak, mert ezek részére még ma sincs tulajdonképpen lehetőség a pártba való felvételre (nem lehettek még párttagok 1938 előtt, s így legfeljebb, mint élmunkások kerülhetnének a pártba - ezek száma viszont ele­nyészően kevés). A káderek hiánya okozza ma a legnagyobb nehézségeket és ezért a KSS központi titkársága mellett működő Magyar Bizottság legnagyobb erőfeszítései is ennek megoldá­sára irányulnak. Az első 10 napos magyar nyelvű pártiskola 1949 májusában a Pozsonyi kerületben volt, majd ezt követte a Nyitrai (augusztus 29. - szeptember 22-ig), majd a Besztercebányai (december 4. - 24-ig), 1950 februárjában pedig Hideghéten állandó magyar nyelvű pártiskola nyílott meg, ahol 3 hetes, 6 hetes, 3 hónapos iskolák fogják egy­mást követni. 1949 decemberében megkezdődött minden magyar jellegű járásban 7-9 napos magyar nyelvű előadó-képző iskola, így még decemberben Ipolyságon, Királyhel­­mecen és Vágsellyén, majd januárban Somorján, Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és feb­ruárban Tornaiján, ahol a pártnapok és szemináriumok előadóit képzik ki. Az általános párt­oktatás anyagát magyar nyelven is kiadják, ami lényegesen megkönnyíti a magyar nemze­tiségű párttagok iskoláztatását. Itt említem meg, hogy bizonyos fokú politikai iskolázás volt már a múlt évben a nem párttagok részére is. így 1949 szeptemberében 2 egy-egy hetes iskola a tanítóknak, decemberben egy 12 napos iskola az orvosok részére és egy 3 hetes iskola (1950. január, február) a földmíves-szövetkezetek káderei kiképzésére. A szakszer­vezet 3 járásban szervezett egyhetes iskolát, az Ifjúsági Szövetség pedig 1949 szeptembe­rében egy 17 napos, 1950 januárjában pedig egy 14 napos iskolát szervezett és jelenleg tart a 3-ik ifjúsági funkcionáriusképző iskola (márc. 20.). A felsorolt és magyar nyelven tar­tott politikai iskolákon kívül azonban magyar nemzetiségűek nagy számban vettek részt a szlovák nyelvű iskoláztatásban is, úgyhogy a magyar nemzetiségű káderek képzése szlovák vonalon is történt. Ma kifejezetten káderkérdés, hogy a párt különféle fokú szerveibe milyen mérték­ben vonatnak be a magyar funkcionáriusok. A KSS központi titkársága mellett működött ún. Magyar Bizottság (melynek 8 tagjából 5 volt magyar)597 formálisan ugyan a múlt év 597 A Magyar Bizottság magyar tagjai Fábry István, Major István, Lőrincz Gyula, Kugler János és Rabay Ferenc, szlovák tagjai Daniel Okáli belügyi, Ondrej Pavlik tájékoztatásügyi, valamint Ladislav Novomeský oktatás- és népművelésügyi megbízott voltak. 315

Next

/
Thumbnails
Contents