Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Popély Árpád: A prágai és a magyar külképviselet és a csehszlovákiai magyarság (1948 - 1956)
A deportált magyarok sorsát figyelemmel követő pozsonyi magyar Meghatalmazotti Hivatal ugyanakkor a csehszlovák hivatalok által megadottnál jóval magasabbra, 60 és 100 ezer közöttire becsülte a közmunka ürügyén Csehországba hurcolt magyarok számát. Berecz Kálmán, a meghatalmazott helyettese egy 1947. május 2-i jelentésében 100 ezerben, egy későbbi, 1948. február 23-án kelt jelentésében 60-65 ezerben adta meg a számukat,16 de 70 ezer Csehországba szállított magyart említett még a pozsonyi magyar főkonzulátusnak az 1949-es évről készült összefoglaló jelentése is.17 A lakosságcserével és a csehországi deportálással párhuzamosan a szlovákiai magyarság számának csökkentését célozta a Július Viktory belügyi megbízott 1946. június 17-1 hirdetményével útjára indított ún. reszlovakizációs, vagyis visszaszlovákosítási kampány is.18 A reszlovakizáció hivatalosan megfogalmazott célja az volt, hogy a múltban elmagyarosodott vagy elmagyarosított szlovákok számára lehetővé tegyék visszatérésüket az „anyanemzet” soraiba, gyakorlati megvalósítása során azonban a magyarlakta területek elszlovákosításának egyik eszköze lett belőle. Az önkéntesnek hirdetett akció szervezői ugyanis a magyar lakosságot választás elé állították: a reszlovakizálóknak állampolgárságuk viszszaadását, a vagyonelkobzás és kitelepítés alóli mentesülésüket ígérték, a reszlovakizációt elutasítókat ugyanakkor vagyonuk elkobzásával és kitelepítéssel fenyegették. A megfélemlített, s nemcsak lelki nyomásnak, hanem a helyi hatóságok által gyakran fizikai kényszernek is kitett magyar lakosság nagy része engedett a reszlovakizációs nyomásnak és kényszerűségből szlováknak vallotta magát.19 Az akciót irányító Reszlovakizációs Bizottság 1949-ben kelt zárójelentése szerint a reszlovakizáló magyarok száma 366 175 volt, akik közül 284 814-et szlováknak is nyilvánítottak.20 A csehszlovák fél a magyarellenes politika szolgálatába állította a népbíróságokat is, amelyek ítéletei aránytalanul és feltűnően sok magyart érintettek. Mindennek oka a lakosságcsere-egyezmény Vili. cikkelyének pontatlan megfogalmazása volt, amely lehetővé tette a szlovák népbíróságok által háborús bűnösnek minősített magyarok egyoldalú áttelepítését Magyarországra. Ez azt eredményezte, hogy a népbíróságok felsőbb utasításra, általában mondvacsinált indokokkal ezerszám helyezték vád alá és ítélték el a magyarokat. Az 1947 végéig működő szlovák népbíróságok összesen 13 997 magyar 16 Berecz 1947 májusi jelentésében erről a következőképpen írt: „A mezőgazdasági munkára kivitt magyarok számát megközelítőleg is nehéz meghatározni. Ezt hivatalos titokként kezelik a hivatalokban. Talán nincs messze az igazságtól, ha százezerre becsüljük a számukat. Lehet azonban több is, kevesebb is." (MÓL, Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság - elnöki iratok, 11. d. Szlovákiai magyarok deportálása) 17 MÓL, Pozsonyi Főkonzulátus TÜK-iratai (továbbiakban: PF-TÜK), 2. d., 31/1950. A pozsonyi főkonzulátus összefoglaló jelentése az 1949. évről IL, 75. p. 18 A reszlovakizációs hirdetményt magyar fordításban közzétette Popély Árpád - Šutaj, Štefan - Szarka László (szerk.): i. m. 256. p. 19 A reszlovakizációra bővebben lásd Šutaj, Štefan: Reslovakizácia (Zmena národnosti časti obyvateľstva Slovenska po II. svetovej vojne). Košice, Spoločenskovedný ústav SAV, 1991; Vadkerty Katalin: A reszlovakizáció. Pozsony, Kalligram /Mercurius Könyvek/, 1993. 20 Národní archiv České republiky, (Cseh Köztársaság Nemzeti Levéltára, továbbiakban: NA ČR), Ústrední výbor Komunistické strany Československa (Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, továbbiakban: ÚV KSČ), f. 100/4, sv. 20, a. j. 145. Správa o priebehu, likvidácii a výsledkoch reslovakizačnej akcie 1946-1949. (A Reszlovakizációs Bizottság zárójelentését közzétette Popély Árpád: Záverečná správa o reslovakizačnej akcii. Fórum spoločenskovedná revue 2009, 185-251. p.) 21
