Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
A 63/1949 sz. törvény (1949. február 23.) kimondja, hogy azok a közalkalmazottak, akik Csehszlovákia magszállt területén a megszállás után visszamaradtak, olyanoknak tekintendők, mint akiknek szolgálati viszonya a megszállás hónapjának utolsó napjával megszűnt. A törvény megengedi a kivételezés kérését, azonban kizárja a kivételezést azoknál, akik a 33/1945 sz. elnöki rendelet értelmében csehszlovák állampolgárságukat elveszítették. A fenti törvényeknek és rendeleteknek magyarellenes intézkedései hatálytalanítandók és a jövőben magyar nemzetiségű személyeket, akik a Csehszlovák Köztársaság, a szlovák állam, vagy a dél-szlovákiai területen a magyar állam szolgálatában állottak mint állami vagy közalkalmazottak, vagy állami üzemek alkalmazottai, a magyar nemzetiségük miatt beleegyezésük nélkül elbocsájtani, idő előtt nyugdíjazni, vagy szolgálati úton áthelyezni nem lehet. Amennyiben ilyen személyeket hatósági intézkedésre elbocsájtottak, idő előtt nyugdíjaztak, áthelyeztek, vagy jogaiban más módon megrövidítettek, kérelmükre az ilyen intézkedést azonnal hatályon kívül kell helyezni, az elbocsájtott személyt szolgálati útból vissza kell venni, az idő előtt nyugdíjazottakat reaktiválni, az áthelyezettet előbbi szolgálati helyébe visszahelyezni és ugyanolyan minőségben alkalmazni kell. A szolgálaton kívül eltöltött időt a szolgálati évekbe kell számítani és az előléptetéseknél és más kedvezményeknél figyelembe kell venni. Amennyiben a fenti intézkedés következtében érintett személy kárt szenvedett, úgy teljes kára megtérítendő. Mindazokat a fenti kategóriában tartozó személyeket, akik 1945. január 1. előtt nyugdíjazva voltak és mindazokat, akik ezen időpont után korukra való tekintet nélkül lettek volna nyugdíjazva, a teljes nyugdijjárandóságaik megilletik és kártalanítandók, nevezetesen az elmaradt nyugdíjuk nekik kifizetendő. 8. ) Hivatásos katonák, bírák, ügyvédek, közjegyzők. A 8/1945 sz. szlovák nemzeti tanácsi rendelet (1945. március 6.) szerint a csehszlovák hadsereg kötelékébe csak cseh, szlovák vagy ukrán nemzetiségű tisztek, őrmesterek és altisztek vehetők fel. A 82/1945 sz. szlovák nemzeti tanácsi rendelet (1945. augusztus 23.) szerint a bírói karba csak szláv nemzetiségű ügyvéd vagy közjegyző vehető fel. A 43/1945 sz. szlovák nemzeti tanácsi rendelet (1945. május 25.) szerint az ügyvédek és ügyvédjelöltek névjegyzékébe magyar nemzetiségű nem vehető fel. A 62/1946. sz. szlovák nemzeti tanácsi rendelet (1946. május 14.) szerint az igazságügyi megbízott megfosztja hivataluktól a magyar nemzetiségű közjegyzőket. Az 5/1948 sz. szlovák nemzeti tanácsi rendelet (1948. március 15.) elismeri a Magyarországon tett bírói és ügyvédi vizsgát, ha a jelölt az egyetemi tanulmányait Csehszlovákiában végezte és nem magyar nemzetiségű. A rendeletnek a magyar nemzetiségű személyekre vonatkozó megkülönböztető rendelkezéseit hatálytalanítani kellene azzal, hogy a magyar nemzetiségű személyek ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a cseh vagy szlovák nemzetiségűek. 9. ) Magánalkalmazottak. A 69/1945 sz. szlovák nemzeti tanácsi rendelet (1945. július 3.) szerint a munkaadó azonnali hatállyal elbocsájthatja az állam szempontjából megbízhatatlan alkalmazottját, amilyennek minősül a magyar nemzetiségű alkalmazott is. 174
