Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
azon személyekkel szemben, akik csak azért nem szenvedtek vagyonelkobzást, mert konzuláris jogvédelem alatt állottak - most, hogy ez a jogvédelem megszűnt, le kívánják folytatni az elkobzási eljárást Qelentettem 83/pol/49 szám alatt), s hogy ezen eljárásnak ismét magyarellenes jellege lesz. Kifejtettem, hogy ma még - az elmúlt események következményeképpen - a magyar proletárok előtt elhomályosultak a magyarok között lévő osztályellentétek s hogy a magyar kulák (amennyiben egy kulákellenes intézkedés csak a magyar kulákot nem pedig az összes kulákot egy időben érintené) nagyon könnyen maga mögé tudja állítani a magyar proletártömegeket is (hiszen könnyű azt bizonyítani, hogy a proletárokat is deportálták, kitelepítették, vagyonát, lakását elvették). Široký elvtárs válaszában közölte, hogy téves az információm, nem szándékoznak azokkal szemben semmiféle vagyonelkobzást végrehajtani, akik megkapták a csehszlovák állampolgárságot, azokról lehet csak szó, akik azon a névjegyzéken szerepelnek, akik az állampolgárságot nem kaphatják meg, mert hazaárulók, fasiszták voltak. Ennek kapcsán felhívtam a figyelmét arra, hogy egyrészt azon a névjegyzéken szereplőknek csak egy töredéke lett a népbíróság által elítélve, másrészt a népbírósági eljárás még az 1946-os magyarellenes légkörben folyt le s ezek felülvizsgálata nagyon indokolt volna. Az ítéletek túlnyomó többsége dorgálás, a vagyonelkobzás kimondása csak kevés esetben történt meg s ez esetekben is csak a vagyon bizonyos hányadára vonatkozóan, nagyon sok esetben kis, dolgozó embereket érint, sőt olyanok is vannak közöttük, akiknek komoly érdemeik vannak. Ugyanakkor, amikor kifejtettem, hogy Falt'an konkrétan azokról beszélt, akik megkapták a csehszlovák állampolgárságot, felhívtam figyelmét arra, hogy nem az érintett személyek miatt adok különös fontosságot ennek a kérdésnek, hanem amiatt a hatás miatt, melyet ezen intézkedés az itt élő magyarságban kiváltana. Köszönettel vettem azon kijelentését, hogy a fenti szempontok figyelembevételével járnak el s hogy Falt'annal a kérdésről tárgyalni fog. Ennek kapcsán még kifejtette, hogy sok esetben enyhébben járnak el a magyarokkal, minta szlovákokkal, mert tudják azt, hogy a magyarság érzékenyen reagál mindenre, ami egyes magyarokkal történik. Megemlítette, hogy a közelmúltban letartóztattak 34 papot, köztük magyarokat is, mert megállapítást nyert, hogy Mindszentyvel kapcsolatban voltak, instrukciókat kaptak; de többeknek a letartóztatásától eltekintettek éppen a fenti szempontok miatt.441 Ennek kapcsán kijelentettem, hogy hozzám is fordultak a letartóztatott magyar papok ügyében - jóhiszeműek is - s nagyon megkönnyítette dolgomat az a körülmény, hogy azzal tudtam érvelni, hogy nem magyar papokról van szó, hanem reakciósokról - magyarokról és szlovákokról vegyesen. Široký elvtárs felvetette Zsigmondi elvtárssal (Szabad Néptől) a magyar lapok terjesztésével kapcsolatban lefolytatott tárgyalását. Azon véleményének adott kifejezést, hogy az aktuális kérdésekkel foglalkozó magyar lapok széleskörű terjesztését azért nem tartja helyesnek, mert a két népi demokrácia különböző gazdasági ás politikai adottságaiból folyó különböző célkitűzések és taktika következtében - ami szükséges és helyes Magyarországon, az szükségtelen és káros esetleg itt - komoly zavaroknak lehetne a forrása, ha az itteni problémákat a [magyarországi] viszonyokra kidolgozott szempontok szerint akar441 A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség aktivistáiról van szó, akiket 1949 tavaszán a magyar kisebbség üldöztetését dokumentáló jogvédő tevékenységük és a Mindszenty József esztergomi érsekkel fenntartott kapcsolatuk miatt tartóztattak le. A vád alá helyezett 32 személy perében 1949. december 30- án született ítélet: a pozsonyi Állambíróság tízüket kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre ítélte. 147