Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
Kulturális problémák A szlovákiai magyarság helyzete kulturális szempontból ma alig mutat jobb képet, mint az elmúlt években. A legdöntőbb kérdés természetesen az iskolaügy. Nem kétséges, hogy a szlovák illetékes tényezők sikeresen elszabotálták ezt a tanévet, hiszen már februárban vagyunk, s bár kora ősztől fogva szó van arról, hogy magyar iskolákat állítanak fel, ezen a téren eddig semmi sem történt. Úgy látszik, hogy Novomeský iskolaügyi megbízott szándékosan igyekszik e kérdést elködösíteni. Lőrincz Gyulának egy ízben azt mondta, hogy máris működik 21 magyar osztály, később pedig már 51 osztályt emlegetett, de nem volt hajlandó megmondani, hol vannak ezek az állítólagos osztályok. Csordás konzulnak, aki ez ügyben felkereste, azt felelte, hogy amíg nincs kultúregyezmény, nem lehet az iskolaügyet sem rendezni. Tény, hogy senki sem tud arról, hogy bárhol is működnék magyar iskola, bár némi előkészületek már történtek előkészítésükre, ezek az előkészületek azonban nem kielégítőek. Van ugyan egy körrendelet, amely kötelességévé teszi az iskolaigazgatóknak, hogy hívjanak össze szülői értekezletet és kérdezzék meg a szülőket, akarnak-e magyar iskolát, ezt a rendeletet azonban sok helyen nem hajtják végre. Az is előfordult, hogy egyes helységekbe kiszállt két tisztviselő a povereníctvotól, szülői értekezletet hívott össze és elmagyarázta a magyar szülőknek - nem egyszer szlovákul -, hogy mennyire előnytelen, ha a gyerekek magyar iskolába járnak. Ha a szülők ennek ellenére kitartottak a magyar iskola mellett, a tisztviselők leszamarazták őket és aztán azt jelentették, hogy az illető helységben a szülők nem kívánnak magyar iskolát. Ennek az eljárásnak ellensúlyozására Lőrincz Gyuláék mindenkinek azt a tanácsot adják, hogy írjanak kérvényeket, amelyekben magyar iskola felállítását kérik. Eddig 210 faluból futottak be ilyen kérvények. Lőrinczék tanácsára egyes kérvényekbe azt is beveszik, hogy ők azt akarják, a gyerekek tanuljanak szlovák nyelvet is; Lőrincz ugyanis úgy véli, hogy ezzel lehet Novomeskýre hatni. Külön problémát jelent a tanító-kérdés. Csordás konzul szerint 300 magyar tanító és tanítónő van állás nélkül. Lőrincznek az a véleménye, hogy nincs elég megfelelő tanító, a régiek nagy része politikailag nem megfelelő, a haladó szelleműek közül sokan átköltöztek Magyarországra. Nekik az a tervük, hogy négy polgárival rendelkező munkás- és parasztgyerekeket átképeznek segédtanítóvá és ezek tanítás közben tanulnának tovább. Nagyon sokan vannak, akik szívesen vállalnák ezt a munkát. Novomeský először elvben elfogadta ezt a megoldást, most azonban hallgat róla és úgy látszik inkább a régi tanítókkal szeretne kísérletezni. Novomeský egy időben arra is gondolt, hogy magyarul tudó szlovák tanítókat alkalmaznának a magyar iskolákban, de erről Lőrinczék lebeszélték, mondván, hogy nem sok köszönet lenne benne, ha a magyarok bizalmatlanul fogadnák az esetleg haladó szellemű szlovák tanítókat csak azért, mert szlovákok és így magukkal a haladó eszmékkel is szembekerülnének. A kulturális élet egyéb kérdéseiben jobb a helyzet, mint az iskolaügyben. A csehszlovákiai magyar dolgozók kultúregyesülete állítólag már február végén megalakul pozsonyi székhellyel, sőt Lőrincz szerint helyi csoportok spontán már többfelé alakultak. Eredetileg a szlovákok azt kívánták, hogy a kultúregyesületnek a reszlovákok428 ne lehessenek tagjai, erről a kívánságukról azonban később letettek. 428 A reszlovakizált magyarok korabeli megnevezése. 134
