Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
A deportáltak nagy része munkabeszüntetéssel fenyegetőzik (1909/1948). A napokban követségünkön megjelent egyik csoport népszavazást óhajt, egy másik nagyobb csoport azt követelte, hogy a deportáltak képviselői is részt vehessenek a Magyarország és Csehszlovákia között meginduló tárgyalásokon. Utolsó kétségbeesett kísérleteknek vagyunk tanúi. Maguktól a deportáltaktól vett értesülésem szerint a napokban egy 50-60 főnyi deportált csoport megjelent a szovjet konzultánson, ahol Toricin titkár fogadta őket. Mintegy 1 Y2 óráig tartózkodtak ott, elpanaszolták sorsukat és kijelentették, hogy azért jöttek a szovjet konzulátusra, mert a magyar követségre nem érdemes jönniük, ott csak vigasztalják őket és semmit nem tudnak csinálni érdekükben. Hivatkoztak a Szovjetunióban megvalósult nemzetiségi egyenjogúságra és kérték, hogy segítsenek rajtuk. Toricin titkár erre állítólag azt felelte, hogy véleménye szerint nem helyes és nem szép, ami ezen a téren Csehszlovákiában folyik, de a Szovjetunió nem avatkozhat bele Csehszlovákia és Magyarország ügyeibe. Ennek a beszélgetésnek részleteit még más helyről is meg kívánjuk erősíttetni. A végső elkeseredés jeleit mutatják az egyre szaporodó memorandumok (2022, 2108, 2068, 2048, 2107, 2109/1948). Ezek egyre élesebben, kétségbeesettebben és türelmetlenebbül kérik a magyar kormány erőteljes támogatását és hivatalos választ várnak. A memorandumok is bizonyítják, hogy ha egyelőre csak közigazgatási vagy földrajzi egységeken belül is (pl. egy-egy járás vagy körzet magyarjai), de a deportáltak már felvették a kapcsolatot egymással, az egyes csoportoknak megvannak a hangadóik, vezetőik, mindenütt a szervezkedés kezdeti jelei mutatkoznak. Az egyes ilyen csoportok között a kapcsolat inkább alkalomszerű, de a sérelmek híre bámulatos gyorsasággal eljut mindenhová. Ha nem történik semmi, olyan ami őket megnyugtatná, félő, hogy a tömegek, melyeknek veszíteni valójuk nincs már, végső esetben az önsegély eszközeihez nyúlnak (ezzel most már mind sűrűbben fenyegetőznek) és az évek óta elfojtott indulatok nem kívánt fordulatokhoz, esetleg jóvátehetetlen következményekhez vezethetnek. Bolgár s. k. követ Mellékletek:396 2048/1948 sz. iktatmány másolata. Podborany, 1948. VI. 15. Tekintetes Magyar Köztársaság Követsége Prága. Az 1531/1948 sz. levelükre a legőszintébb köszönetünket fejezzük ki. Bocsánatot kérünk azért, hogy beadványainkkal a Magyar Követség hivatalátterheljük, de kihez forduljunk máshová bizalommal helyzetünket illetőleg ahol meghallgatnak bennünket. Tisztelettel kérjük a Magyar Köztársaság Követségét hassanak a mi érdekeinkben azon illetékes helyekre, ahol bennünket védelembe vesznek és meghallgatásra találunk. 396 A jelentéshez mellékelt számos iktatmány közül hármat közlünk. 102
