Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)

A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)

2. Követeljük a Kassai Kormányprogramnak a nemzetiségeket érintő revízióját,116 a reszlovakizáció,117 deportálás,118 áttelepítés119 átértékelését, az érintettek rehabilitálását, anyagi kárpótlását, valamint ez akciókat közvetlenül szervező személyek nevei nyilvánosságra hozatalát és felelősségre vonását.

3. A SZNT nyilvánosan ismertesse, miként tett eleget az alkotmány 74. cikkelye g) bekezdésében meghatározott kötelességének, miszerint alkotmányos hatáskörébe tartozik: „az állam magyar és ukrán nemzetiségű állampolgárai élete sokoldalú fejlődése kedvező feltételeinek biztosítása az egyenjogúság szellemében".

4. Követeljük a kerületi újság magyar nyelven való megjelenését, valamint a járási újság újramegjelenését mind a két nyelven.120

5. Mivel a legutolsó népszámlálás adatai sem reálisak a nemzetiségi összetételt illetően, követeljük az új népszámlálás elrendelését.

6. Hasznos lenne, ha Juraj Zvara és Turczel Lajos könyve121 mindkét nyelven újabb kiadásban megjelenne, mivel az első kiadásból csak minden ezredik vagy még kevesebb lakos vásárolhatott.

7. A Csemadok KB értesítse a járási szervezeteket, hogy a választásokkal kapcsolatban, s javaslatainak megvalósításában milyen eredményeket ért el.

IV.

1. Állásfoglalásunk II. pontjában meghatározott tényekből vonja le az SZLKP JB a következtetéseket és tegye meg a legrövidebb időn belül a kellő lépéseket.

2. A JNB és az SZLKP JB foglaljon állást a nemzetiségi kérdésben, ne helyezkedjen kiváró álláspontra, ne várja ki a legfelsőbb szervek döntését, mint idáig.

3. A választási bizottság hozza nyilvánosságra a Csemadok JB észrevételeit és adjon rá nyilvános választ.

V.

1. A Csemadok JB minden két hétben hívja össze az elnökséget, és vitassa meg a kialakult helyzetet, konkrétan irányítva az alapszervezetek tevékenységét.

116 A csehszlovák kormány 1945. április 5-én Kassán kihirdetett programja a kollektív bűnösség elve alapján kilátásba helyezte többek között a német és magyar kisebbség megfosztását csehszlovák állampolgárságától, felelősségre vonását és megbüntetését, vagyona elkobzását és iskolái bezárását.

117 Az 1946. június 17-én meghirdetett reszlovakizációs, vagyis „visszaszlovákosítási" akció során 1948 végéig a megfélemlített szlovákiai magyarság kétharmada, 410 820 személy kérte szlovákká minősítését, akik közül 326 679-et szlováknak is nyilvánítottak. (SNA, ÚV KSS, k. 2345, a. j. 40)

118 A csehszlovák hatóságok 1945 őszén közel 10 000, majd 1946 novembere és 1947 februárja között 41 666 szlovákiai magyart deportáltak erőszakkal a cseh országrészekbe. (Šutaj, Štefan: Nútené presídlenie Maďarov do Čiech. Prešov, Universum, 2005, 28., 66. p.)

119 A Magyarországra rákényszerľtett csehszlovák-magyar lakosságcsere során a csehszlovák hatóságok 1947 februárja és 1948 decembere között 89 660 szlovákiai magyart telepítettek át Magyarországra. (SNA, ÚV KSS, 2195. k„ 521/5.)

120 A Víťazná cesta, ill. Győzelmes Út című járási hetilap kiadása 1967 áprilisa óta szünetelt.

121 Feltételezhetően Juraj Zvara 1965-ben megjelent, s a magyar kisebbség 1945 utáni helyzetével foglalkozó A magyar nemzetiségi kérdés megoldása Szlovákiában, valamint Turczel Lajos 1967-ben kiadott, s a csehszlovákiai magyar irodalom és művelődés két világháború közötti történetét tárgyaló Két kor mezsgyéjén című kötetéről van szó.

74