Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
Ahogy azt a magyar külképviseleti szervek látták
A CSKP és az SZLKP új legfelsőbb vezetőségének múlt évben történt újraválasztása, továbbá az 1971. novemberi parlamenti és tanácsválasztások alkalmával az illetékesek nagyon szem előtt tartották, hogy a szlovákiai nemzetiségek a számarányoknak megfelelő képviseletet kapjanak a különböző vezető szervekben.533 A formák pontos betartása tehát megtörtént, és a legtöbb esetben megtörténik. Varga Béla, a Csemadok vezető titkára elmondotta, hogy a Nemzetgyűlésben, valamint a Szlovák Nemzeti Tanácsban a magyar képviselőkkel igyekeznek azok szociális összetételét javítani. Többségükben olyan egyszerű tsz-tagok, vagy munkások, akik politikával keveset foglalkoznak, s egyesek közülük a szlovák vagy cseh nyelvet sem ismerik megfelelően (a Nemzetgyűlés 14 magyar képviselője534 közül kettőnek van főiskolai végzettsége, négynek távúton szerzett érettségije, nyolcnak pedig általános iskolai végzettsége). Nevezett véleménye szerint a szlovákiai magyarságot a választott párt- és állami szervekben többségben nem azok képviselik, akik arra legalkalmasabbak volnának. Időnként egy-egy, a nemzetiségek jogait korlátozó intézkedés is napvilágot lát. Korábban már jelentettük, hogy a belügyminiszter rendelete értelmében a szlovákiai helységnevek csak szlovák változatban használhatók.535 A helyi magyar nyelvű sajtó e rendelet után azt a gyakorlatot folytatta, hogy a szövegben a helység nevét magyarul használta, s utána zárójelbe tette annak szlovák változatát. Néhány hónappal ezelőtt a Szlovák Sajtó- és Tájékoztatási Hivatal - valószínű a Belügyminisztérium sugalmazására - utasította a szerkesztőségeket, hogy a magyar szövegben is csak a szlovák elnevezés használható. Azóta a legtöbb magyar nyelvű lap a magyar szövegben is szlovákul használja a helységneveket, de legtöbbször zárójelben a magyar elnevezést is közli. Korábban beszámoltunk arról, hogy párthatározat értelmében 1971. január elsejétől kezdve összevonásra kerül három magyarnyelvű hetilap (Nő, Hét, Világ). További hoszszú huzavona után olyan döntés született, hogy a három lap egyelőre marad. Egy későbbi határozat alapján a Világ hetilapot ez év januárjától megszüntették. Összefoglalva megállapítható, hogy az illetékes párt- és állami szervek vezetői szavakban, beszédekben, különböző nyilatkozatokban marxista nemzetiségi politikát hirdetnek, illetve hangoztatnak. Sokan őszintén keresik és törekszenek is a helyes gyakorlati módszerek alkalmazására. Tekintettel azonban arra, hogy hiányzik egy olyan, a nemzetiségek helyzetét érintő párthatározat, amely egyértelmű útbaigazítást, állásfoglalást adna a különböző párt- és állami szerveknek, így egyes - még a legfelsőbb pártszervekben is megtalálható - nacionalisták számára lehetőség adódik a nemzetiségek jogainak időnkénti korlátozására. Bjelik György főkonzul MÓL, KÜM-TŰK, 1972 Csehszlovákia, 30. d., 00785-1972, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat 533 Az 1971. november 26-27-i választások során a Szövetségi Gyűlés 200 fős Népi Kamarájában 6, a 150 fős Nemzetek Kamarájában 10, a 150 tagú SZNT-ben 16 magyar nemzetiségű képviselő kapott helyet. A szlovákiai nemzeti bizottságok megválasztott 61 798 tagja közül 7727 volt magyar nemzetiségű. 534 Az új szövetségi törvényhozó szerv nem a Nemzetgyűlés, hanem a Szövetségi Gyűlés nevet viselte; képviselői közül pedig 16 volt magyar nemzetiségű. 535 A főkonzulátus 1971. január 7-i jelentésében számolt be arról, hogy a Szlovák Sajtó és Tájékoztatási Hivatal 1970 decemberében a magyar lapok szerkesztőségeihez intézett átiratában megtiltotta a szlovákiai helységnevek magyar nyelvű használatát. (MOL, KÜM-TÜK, 1971-Csehszlovákia, 38. d., 00679-1971.) 428
