Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
Ahogy azt a magyar külképviseleti szervek látták
149 Pozsony, 1972. január 7. Bjelik György pozsonyi magyar főkonzul jelentése a szlovákiai magyarság helyzetének alakulásáról, amelyben beszámol a nemzetiségi szervek leépítéséről és a Csemadok pozíciójának meggyengüléséről. SZIGORÚAN TITKOS! 3/Szt/1972. Előadó: Varga Ferenc konzul Készült: 5 példányban. Kapják: 3 pld. Központ. 1 pld. Nagyköv. Prága. 1 pld. saját A 144/1968. sz. alkotmányjogi rendelet első alkalommal biztosított kollektív jogot a Csehszlovákiában élő nemzetiségek részére. E törvény alapján jöttek létre Szlovákiában a különböző intézmények: az SZSZK Kormányának Nemzetiségi Tanácsa és Titkársága, továbbá a Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Bizottsága. A nemzetiségekről szóló alkotmányjogi rendelet csupán keret, amelyet konkrét törvényekkel kell megtölteni. A nemzetiségi szervek azóta különböző törvénytervezeteket készítettek és azokat eljuttatták az illetékes párt- és állami szervekhez, ígéreteket is kaptak - köztük Husák elvtárstól is - hogy a Szlovák Nemzeti Tanács mikor tárgyalja meg, s emeli törvényerőre ezeket a javaslatokat. Azóta eltelt több mint három év, a keretnek konkrét törvényekkel történő megtöltésére azonban ez ideig nem került sor. S míg kezdetben az illetékes személyek dátumokat emlegettek, ma már ilyen ígéretet nem is tesznek. Ez a kérdés lekerült a napirendről. Az említett intézmények közül a Szlovák Nemzeti Tanács Nemzeti530 531 Bizottsága különböző átszervezések után elhalt. Az SZSZK Kormányának Nemzetiségi Tanácsát 1970 őszén átszervezték. Az eltávolított Dobos László volt tárca nélküli miniszter helyett a tanács elnöke Štefan Sádovský akkori miniszterelnök-helyettes lett (nevezettet azóta jobboldali opportunista magatartásáért minden párt- és állami funkcióból menesztették és jelenleg a tejipari vállalat előadója). Sádovský már a tagok összeválogatásánál (9 szlovák, 6 magyar és 3 ukrán) arra törekedett, hogy a tanács tevékenységét megbénítsa. Célját el is érte: A tanács egy évi fennállása alatt egyszer ülésezett, minden eredmény nélkül. Ilyen előzmény után az SZSZK Kormánya Július Hanus miniszterelnök-helyettessel az élen 1971 októberében új összetételű tanácsot hozott létre (névsor mellékelve).631 A tanács működésének szabályozására a kormány új működési szabályzatot fogadott el, amely meghatározza annak helyét, fő feladatait, munkamódszerét, összetételét, tagjainak jogait és kötelességeit, tevékenységének szakmai biztosítását (különböző intézméBratislava, 1972. január 7. Tárgy: A szlovákiai magyarság helyzetének alakulása. Mell.: 2 db. 530 Helyesen: Nemzetiségi. 531 A mellékleteteket nem közöljük. Az 1971. október 13-án kinevezett új összetételű Nemzetiségi Tanács magyar tagjai Agócs Vilmos, Fehér Zdenka, Ferencz Dezső, Krocsány Dezső, Lőrincz Gyula, Mag Gyula, Nyári István, Rácz Olivér, Varga Ernő és Sziegl Ferenc voltak. 426